Több hónapos huzavona után megállapodást írt alá az Egyesült Államok és Ukrajna az ukrán ásványkincsek és ritkaföldfémek értékesítéséből származó haszon és jogdíjak megosztásáról. Donald Trump szerint ez gazdaságilag ösztönzi majd az USA-t, hogy továbbra is befektessen Ukrajna védelmébe és újjáépítésébe.
A megállapodás értelmében létrejön az USA–Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alap, ami – a Trump-adminisztráció szerint – el fogja kezdeni visszafizetni azt a becslések szerint 175 milliárd dollárnyi segélyt, amelyet Ukrajna a háború kezdete óta kapott.
„Ez a megállapodás világos üzenetet küld Oroszországnak, hogy a Trump-adminisztráció elkötelezett egy olyan békefolyamat mellett, amelynek középpontjában egy szabad, szuverén és virágzó Ukrajna áll hosszú távon” – mondta Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egy közleményben, amelyben az is szerepel, hogy „Trump elnök ezt a partnerséget az amerikai és az ukrán nép között úgy képzelte el, hogy mindkét fél elkötelezettségét mutassa a tartós béke és jólét iránt Ukrajnában. És hogy világos legyen: semmilyen állam vagy személy, aki a orosz hadigépezetet finanszírozta vagy ellátta, nem részesülhet Ukrajna újjáépítéséből.”
Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnök-helyettese, aki Washingtonban szignózta a dokumentumot, a közösségi oldalán azt írta: „Az Egyesült Államokkal együtt olyan alapot hozunk létre, amely globális befektetéseket vonz országunkba”. A megállapodást még az ukrán parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kormány tisztviselői hangsúlyozták, hogy a megállapodás méltányos, és lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy megtartsa ellenőrzését természeti erőforrásai felett.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök elmondta, hogy az alapot 50-50 százalékban osztják meg az USA és Ukrajna között, és mindkét fél egyenlő szavazati joggal rendelkezik majd. Ukrajna „teljes ellenőrzést tart meg ásványkincsei, infrastruktúrája és természeti erőforrásai felett”, és a megállapodás csak új befektetésekre vonatkozik, vagyis nem keletkezik adósságkötelezettség Ukrajna számára – ez kulcsfontosságú Kijev számára. A megállapodás kritikusai szerint a Fehér Ház kihasználja Ukrajnát azzal, hogy a jövőbeli támogatásokat az ország erőforrásaiból származó bevételek átengedéséhez köti. A végső feltételek azonban sokkal kevésbé voltak hátrányosak Ukrajna számára, mint a Bessent által februárban javasolt verzió, amelyben az USA 100 százalékos részesedést kapott volna az alap bevételeiből.
„Az amerikai jelenlét, úgy gondolom, sok rossz szereplőt távol tart majd az országtól, vagy legalábbis attól a területtől, ahol a bányászatot végezzük” – mondta Trump az aláírás után.
Az alapba az USA közvetlen pénzügyi hozzájárulással vagy új katonai támogatással is beszállhat, a bevételek pedig új ásványkincs-, olaj- és gázlicenszekből származnak majd, nem pedig már megkezdett projektekből. A források Ukrajnában maradnak, az állami vállalatok tulajdonjoga sem változik, és az első évtizedben a profitot visszaforgatják az ukrán gazdaságba. Ukrajna a világ ritkaföldfém- és ásványkincs-készletének mintegy 5 százalékával rendelkezik, de ezek nagy része még kiaknázatlan, illetve részben orosz megszállás alatt álló területen található.
A Trump-kormány hivatalba lépése óta elsősorban gazdasági alapokra helyezte az orosz-ukrán háború kérdését. Az előző adminisztrációval szemben kritikát fogalmazott meg az ukrán fél felé is és tárgyalásokat folytatnak az oroszokkal is. Ennek az újfajta megközelítésnek a legemlékezetesebb pillanata Zelenszkij ukrán elnök februári washingtoni látogatása volt, ahol úgy tűnt, végleg kudarcba fullad az ország nyersanyagainak sorsán alapuló tárgyalás. (Guardian)