Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában
– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az országgyűlésben.
Szijjártó bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről szóló törvényjavaslatot, aminek keretében emlékeztetett arra, hogy Magyarország egy kormányhatározat alapján 1999 elején írta alá a Római Statútumot, majd ezt 2001-ben az Országgyűlés is megerősítette, ennek ellenére azonban ez mind a mai napig nem része a magyar jogrendnek, ugyanis soha nem került sor a kihirdetésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kilépésről ennek ellenére mégis a parlamentnek kell döntenie, ezt követően pedig
A kilépés egy évvel ezt követően hatályosul.
Szijjártó szerint, ha zajlik egy-egy nemzetek, országok közötti konfliktus a világban, akkor mindenki megpróbálja a nemzetközi szervezeteket úgy átpolitizálni, hogy azt a saját politikai céljaira aztán fel tudja használni. „Mi ezt mindig elutasítottuk” – jelentette ki.
„A nemzetközi szervezetek soha nem valamilyen politikai cél, partikuláris politikai érdek alapján jönnek létre, hanem azért, hogy az adott szakterületen a megfelelő nemzetközi tárgyalási, megbeszélési felületet, platformot, lehetőséget biztosítsák akár vitában álló felek részére is” – tette hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy ez különösen igaz az ENSZ intézményeire, az ugyanis a hasonlóan gondolkodó országok integrációjának számító Európai Unióval vagy NATO-val ellentétben épp azért jött létre, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő felek számára is biztosítsa a párbeszéd lehetőségét. Szijjártó szerint a nemzetközi jogi szervezetekben, a nemzetközi bírói testületekben „a politikának, a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen, márpedig az utóbbi időben súlyos aggodalmak fogalmazódtak meg az ICC pártatlanságával, politikamentességével kapcsolatban”.
A miniszter szerint mára ezen aggályok beigazolódtak, mert világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikai eszközzé silányították.
Nemcsak, hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette
– fogalmazott, sérelmezve, hogy tavaly év végén az intézmény elfogatóparancsot adott ki Izrael kormányfőjével és volt védelmi miniszterével szemben. „Aztán, mikor a Nemzetközi Büntetőbíróságnál észrevették, hogy ezzel azért rendesen túllőttek a célon, megpróbáltak kompenzálni, ellensúlyozni, de itt is hiba csúszott a gépezetbe, mivel egy olyan Hamász-vezetővel szemben adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, aki halott” – mondta.
Felszólalását azzal zárta, hogy Magyarország nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában, ezért nem kíván a részese lenni a jövőben a Nemzetközi Büntetőbíróság „politikailag motivált akcióinak”. Ezzel arra is felkérte az országgyűlést, hogy az fogadja el az ICC-ből való kilépésről és a Római Statútum felmondásáról szóló törvényjavaslatot.
The post „A megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette” – a parlamentben érvelt Szijjártó a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés mellett first appeared on 24.hu.