Egyiptom azt szeretné, ha a világ még sok generáción át csodálhatná a piramisokat, de jól tudja, hogy a turisták túlzsúfoltsága veszélyezteti a legértékesebb „ékszerét”: a gízai nekropoliszt. 2024-ben Egyiptom rekordszámú, 17,5 millió turistát fogadott, és 2030-ra ezt a számot 30 millióra kívánja növelni. Azonban a gízai nekropolisz környéke mára már kaotikussá vált, ahol idegenvezetők, turistabuszok, árusok és csalók kellemetlenné teszik az odalátogatók számára az élményt. A közösségi médiában bővelkednek a kritikák, egyre több panasz jelenik meg a zaklató árusokról és pénzlehúzásokról, ami rontja az ország turisztikai hírnevét. Nemrégiben a Redditen „az olyan turisztikai helyek, ahová az emberek nem térnének vissza” című topicban több utazó elsőként az egyiptomi fővárost említette: „A piramisok gyönyörűek, de a csalók tönkreteszik az élményt”.
Mindezek nyomán Egyiptom úgy döntött, hogy cselekszik. Az egyiptomi kormány átfogó tervet indított a gízai piramisok környezetének megújítására, válaszul a turisták növekvő elégedetlenségére és a túlzsúfoltság okozta problémákra. A cél, hogy a világ egyik legfontosabb kulturális örökségét megőrizzék, miközben javítják a látogatók élményét és csökkentik a helyiekre nehezedő terheket.
A kormány új bejáratot tervez a Kairó–Fájum úton, a környék rendezését, a sírok restaurálását, az online jegyértékesítés ösztönzését és környezetbarát közlekedési eszközök bevezetését. Az Orascom Pyramids vállalat jelentős beruházásokkal támogatja a projektet, hogy a gízai piramisok környéke méltó turisztikai látványossággá váljon.
Az állatokkal való bánásmód is kritikák tárgyát képezte, mivel a turisták által igénybe vett lovakat, szamarakat és tevéket gyakran rossz körülmények között tartják. Az olyan szervezetek, mint a PETA, évek óta elítélik: az alultáplált, sérült és rosszul kezelt állatokat eszközként kezelik. A kormány ezért külön állatjóléti programot indított, és most elektromos buszokat vezet be a nekropolisz területén, fenntartható alternatívát kínálva az állatok helyett.
Ezek az intézkedések nemcsak etikai szempontból fontosak, hanem gazdaságilag is, mivel a negatív turistai tapasztalatok gyorsan terjednek a közösségi médiában, és jelentős bevételkiesést okozhatnak. A turizmus ugyanis átlagosan az ország GDP-jének 10 százalékát (6,6 milliárd dollárt) adja.
A gízai fennsík ráncfelvarrása sokkal több, mint egy kozmetikai beavatkozás. Egyiptom belátta, hogy a közösségi média korában minden rossz tapasztalat megsokszorozódik, és milliós turisztikai veszteségeket okozhat. Az odajutás korszerűsítése, a kaotikus helyzet megszüntetése és az állatvédelem nem csupán etikai kérdés, hanem a fő turisztikai célpontja túlélésének a kérdése.
(via)
Kiemelt fotó: Yunus Hocaoglu/Anadolu via Getty Images
The post Turisták ezrei csalódnak a gízai piramisoknál, lépnie kellett Egyiptomnak first appeared on nlc.