Feltehetően soha nem fog teljes biztonsággal kiderülni, hogy Pedro Álvares Cabral dörzsölt és tehetséges kapitány, vagy egy nagyon szerencsés, de teljesen alkalmatlan vezető volt-e. Miután Vasco da Gama 1499-ben visszatért Portugáliába, először hajózva körbe Afrikát és eljutva Indiába is, I. Mánuel portugál király már a következő évben újabb flottát küldött, hogy még jobban feltérképezze ezt az elképesztő kereskedelmi lehetőségekkel kecsegtető útvonalat, illetve bebiztosítsa királyságának pozícióit Indiában.
A 13 hajóból álló és összesen nagyjából 1500 főnyi legénységgel rendelkező flotta főparancsnokává az akkor 32 vagy 33 éves Cabralt nevezte ki, aki udvarának megbecsült, nemes tagja volt, ám nagyjából semmilyen tengerészeti tapasztalattal nem rendelkezett, miközben az egyes hajók kapitányai között olyan nevek is előfordultak, mint például Bartolomeu Dias.
Wikipedia Az első mise Brazíliában (Victor Meirelles, 1861)
Jókora tévedés
A hajók 1500. március elején hagyták el Lisszabont, majd a Zöld-foki szigetek portugál kolóniájának érintése után a Jóreménység foka felé vették az irányt. A portugálok előszeretettel használták az úgynevezett volta do mar navigációs technikát, amely azt jelentette, hogy az Atlanti-óceán feletti jellemző széljárást kihasználva, az Egyenlítő elhagyása után nyugat felé egy nagy félkört leírva gyorsabban haladtak végső, délkeleti céljuk felé. Cabral vezetésével azonban ezúttal kissé elszámították magukat, mivel 1500. április 22-én
A portugálok másnap partra is szálltak, kontaktust létesítettek a helyi őslakosokkal, felállítottak egy keresztet, majd néhány nappal később továbbindultak, és végül augusztus elején el is jutottak Indiába, időközben több hajót is elvesztve.
Nem véletlen?
A portugálok 1532-ben állandó települést is létesítettek a későbbi Brazília területén, amely gyarmatbirodalmuk egyik legfontosabb darabja lett. Mindez pedig egy több száz kilométeres navigációs tévedés gyümölcse lett volna?
Vannak, akik szerint nem – ők azt állítják, Mánuel király valójában pont az Újvilág sejtett, de még fel nem fedezett déli folytatásának felkutatásával bízta meg Cabralt, akinek az expedíció igazi célját titokban kellett tartania. Erre igazi bizonyíték nem került elő, az viszont biztos, hogy az 1494-ben megkötött tordesillasi szerződés a felfedezett területet a portugál érdekszférába sorolta, így megtalálása, illetve pont ekkor történő megtalálása igencsak kapóra jött Portugáliának.
The post Titkos expedíción fedezték fel Brazíliát? first appeared on 24.hu.