A politikai hírek jelenleg leuralják az egész életünket. A gyerekek könnyen összezavarodhatnak a különböző üzenetektől, a sokszor egymásnak ellentmondó vélemények pedig még a felnőttekben is kérdéseket vetnek fel. A témát nehéz elkerülni – de nem is kell! A politika megbeszélése, életkornak megfelelő módon, ugyanis nemcsak a gyerek megértését segíti, hanem a szülő-gyermek kapcsolatot is erősíti.
A nap 24 órájában áramló hírek világában szinte lehetetlen teljesen elzárni a gyerekeket a világ eseményeitől. A gyerekek a politikáról leggyakrabban családtól, barátoktól, tanároktól és természetesen az internetről értesülnek. Az idősebb gyerekek ráadásul a közösségi média felületein akadnak rövid, megosztható videókba, bejegyzésekbe, és ezek a hírek könnyen stresszelhetik őket, és mivel eredetileg felnőtteknek szólnak, a gyerekek nem az életkorukhoz illő tartalmakat látnak, hallanak vagy olvasnak – szülői segítség nélkül. Így pedig nehezebb számukra megérteni a történéseket.
A kisebb gyerekek még nem képesek összefüggéseikben értelmezni a híreket, és nem tudják eldönteni, mennyire megbízható egy-egy forrás.
Bár a nagyobb tinik már többet felfognak, nekik is nehéz lehet megkülönböztetni a tényeket a propagandától vagy az álhírektől. Függetlenül attól, hány éves a gyerek, a fenyegető vagy ijesztő hírek érzelmileg is megviselhetik őket.
Előfordulhat, hogy félnek, aggódnak, dühösek, sőt akár bűntudatot is érezhetnek – és ezek az érzések sokáig megmaradhatnak egy-egy hír után. De mit tehetünk mi, szülők, hogy segítsünk nekik feldolgozni mindezt?
Olvasd el tippjeinket, hogyan beszélj nyitottan és figyelmesen gyerekeddel a politikáról!
Arra válaszolj, amit kérdez!
Ha a gyerekek politikáról kérdeznek, a legjobb, ha ténylegesen arra válaszolsz, amit kérdeznek – se többet, se kevesebbet. Általában olyan dolgokra kérdeznek rá, amelyekről meg is fogják hallgani a választ, ezért érdemes konkrétan reagálni, nem túlmagyarázni, és nem ijesztgetni őket bonyolult részletekkel. A válasz legyen rövid, őszinte, és igazodjon a gyerek életkorához. Fontos, hogy ne vidd el a beszélgetést mélyebb irányba, hanem hagyd, hogy a gyerek vezessen: ha még több kérdése van, az azt jelenti, hogy érdeklődik és nyitott a részletekre. Ha viszont nem kérdez tovább, az is rendben van – lehet, hogy most még csak ennyit tud vagy akar befogadni.
Fotó: nlc illusztráció
Életkornak megfelelően kommunikálj!
Amikor politikáról beszélgetsz a gyerekkel, vedd figyelembe, hogy hány éves, és milyen kérdések foglalkoztatják. Egy óvodásnak (3-6 év) bőven elég egy rövid, egyenes mondat, például „A miniszterelnök vezeti az országot.” vagy „Az emberek a választásokon szavazzák meg, ki vezesse az országot.”
Az alsósok (7-10 év) már kíváncsibbak, nekik pár mondatban el lehet magyarázni a dolgokat, közben megdicsérni őket, hogy milyen okos kérdéseket tesznek fel. A kiskamaszoknál (11-13 év) sokat számít a hangnem – maradj közvetlen, ne tűnjön úgy, mintha kioktatnád őket. A tinik (14-18 év) pedig már egész mélyen el tudnak merülni ezekben a témákban, és jó, ha van terük kipróbálni a saját gondolataikat. Ilyenkor érdemes többet hallgatni, mint beszélni, és kíváncsian reagálni arra, amit mondanak.
A „Kíváncsi vagyok, mit gondolsz erről…” vagy az „Érdekel, miért látod így…” kezdetű kérdések sokkal inkább hívogatóak, mintha egy előadást tartanál. És ha megosztanád a saját véleményed, nyugodtan kezdd úgy: „Szerintem fontos, hogy…” – így nem nyomod rá a saját nézőpontodat, hanem csak beszélgetsz.
Nem mindenre kérdeznek rá
A gyerekek gyakran csak a hírek foszlányaival találkoznak. Egy félmondat a tévéből, egy rádiórészlet, amit épp elcsípnek, vagy egy politikai plakát, amit meglátnak az utcán. Ilyenkor nem biztos, hogy mindenre rákérdez, amit hallott vagy látott, de ez nem jelenti azt, hogy nem foglalkoztatja. Érdemes egy pillanatra átgondolni, miről nem kérdez. Lehet, hogy csak azért nem hozza fel, mert még nem tudja, hogyan fogalmazza meg. Ilyenkor óvatosan, kíváncsian visszakérdezhetsz vagy felvethetsz egy-egy témát, hogy segíts neki kicsit jobban átlátni, amit hall.
Figyelj az érzelmekre!
Sokszor nem is maga a hír a legfontosabb, hanem az, amit kivált a gyerekből. Lehet, hogy valami, amit hallott, megijesztette vagy összezavarta – főleg, ha az eltér attól, amit otthon megszokott. Ilyenkor érdemes egy lépést hátralépni, és rákérdezni az érzéseire: „Van valami, ami aggaszt ezzel kapcsolatban?” Ezzel azt üzened neki, hogy az érzései számítanak, és teljesen rendben van beszélni róluk. Néha egy ilyen kérdés sokkal többet segít, mint egy hosszú magyarázat.
Fotó: Getty Images
Hallgatni arany
Ha válaszoltál a gyerek kérdésére, érdemes finoman érdeklődni tovább, például megkérdezni: „Van még valami, amit szeretnél tudni? vagy Van olyan, amin gondolkodsz, de még nem tudod, hogyan kérdezd meg?” Ezek az apró kérdések segítenek a gyereknek összerakni a fejében kavarodó gondolatokat, érzéseket. Mindeközben pedig figyelj rá, hogy ne te beszélj többet, hagyd, hogy ő vezesse a beszélgetést. Ha azon kapod magad, hogy már előadást tartasz, csak állj meg egy pillanatra, és térj vissza a kérdésekhez. Néha egy-egy jó kérdés sokkal többet ér, mint egy hosszú magyarázat.
A politikáról való beszélgetés nem kell, hogy nehéz legyen. Ha nyitott párbeszédet és figyelmes hallgatást biztosítasz, segíthetsz a gyermekednek megérteni az összetett politikai híreket. Ez nemcsak a tájékozottságukat növeled, hanem hozzájárulsz ahhoz is, hogy elkötelezett, gondolkodó felnőttekké váljanak.
The post Mit mondjunk a gyereknek a miniszterelnökről? Segítünk jól megfogalmazni first appeared on nlc.