Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott utolsó húsvéti üzenetében Ferenc pápa, amit a halál előtt egy nappal, a vasárnapi ünnepi misén olvasott fel az egyik munkatársa.
A gyengélkedő pápa helyett a vasárnapi ünnepi misét Angelo Comastri bíboros mutatta be a Szent Péter téren. A szertartás végén jelent meg Ferenc pápa kerekesszékben a Szent Péter-bazilika központi lodzsáján, ez után olvasták fel az üzenetét, aminek központi témája tőle megszokott módon a béke volt.
Ferenc szerint a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják. Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést.
Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is – „miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk” -, akik „messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel”.
A pápa üzenetében az MTI tudósítása szerint számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt.
Hangsúlyozta, hogy „ez a borzalmas konfliktus” továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik „éheznek, és békés jövőre vágynak”. De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is.
Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát. Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.
Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárását kérte, hogy húsvéti adományként békét teremtsen a mártír Ukrajnában, és bátorítson minden felet az erőfeszítések folytatására egy igazságos és tartós béke érdekében.
Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.
A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.
„Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt” – hangsúlyozta.
Felhívást intézett a politikai felelősökhöz: ne engedjenek a bezárkózást ösztönző félelmeknek, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokkal a fejlődést szolgálják: „ezek (a források) a béke fegyverei, amelyek a jövőt építik, nem pedig halált hoznak.”
Sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, sürgette egymás segítését, kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, emberséget mindennapjainkban. Megjegyezte: a védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás, „nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem egy »objektumot« találnak el, hanem lélekkel és méltósággal bíró embereket”.
Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta. Az ünnepi misén a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál két erdélyi diakónus is szolgált, Márton Ottó és Sándor Simon. A kórus tagjai pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói voltak.
A beszéd után következett szokásos, latin nyelvű áldása Rómára és a világra (Urbi et Orbi).
Nemsokkal később különleges autóján körbejárta a Szent Péter teret, ahol vatikáni források szerint legalább 35 ezren gyűltek össze, de a téren kívül levőkkel együtt több mint 50 ezren.
A teljes szöveg itt olvasható.
Vasárnap délelőtt az egyházfő a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J.D. Vance amerikai alelnököt. A Vatikán közleménye szerint „Ferenc pápa néhány percig tartó, magánjellegű találkozón” fogadta az amerikai alelnököt, „hogy húsvét alkalmából elmondhassák egymásnak jókívánságaikat”.
Ferenc pápa Donald Trumpot és az elnök embereit is rendszeresen bírálta, különösen azt, hogy J. D. Vance az amerikai külpolitikát (főleg Trump bevándorlásellenességét) próbálta teológiai fogalmakkal keresztényi alapokra helyezni. Az alelnök az „ordo amoris”, azaz a „szeretet rendje” elve alapján beszélt arról, hogy az erkölcsi kötelességeink hierarchiában állnak, így először a családunkat és közösségünket kell előnyben részesíteni a határainkon kívüli emberekkel szemben, tehát a trumpizmus – ami az amerikai polgárokat helyezi az első helyre – hű marad a keresztény nyelvezethez.
Ferenc pápa erre az amerikai püspököknek címzett levelében arról írt, hogy az „ordo amoris” arról a szeretetről szól, ami kivétel nélkül mindenki számára nyitott testvériségre épít, és az „Amerika az első” megközelítés igenis ellentétes az evangélium üzenetével. Ezzel pedig – mint írtuk – a pápa feldühítette a Fehér Házat.