Kirúgták a japán Olympus Corporations német vezérigazgatóját, mert minden jel szerint illegális kábítószert vásárolt. Az igazgatótanács közleménye ugyanakkor nem tett jót a cégnek a tőzsdén, a részvényárfolyamuk a hírre azonnal zuhant 6 százalékot.
Stefan Kaufmann másfél éve vezette a főleg orvosi műszergyártással foglalkozó világcéget, melynél már húsz évet töltött el. Az Olympus a legtöbbekben valószínűleg a kameráiról ismerős, de az Olymus fényképezőgépeket valójában már nem az Olympus gyártja, azt a lábat négy éve eladták.
A profiltisztítás után maradtak az orvosi műszereknél és optikánál: mikroszkópokban az Olympus meghatározó, az endoszkopókban pedig 70 százalékos részesedéssel egyenesen uralják a világpiacot.
A német állampolgárságú Kaufmann fő küldetése is az Olympus orvosi berendezések üzletágának bővítése lett volna. Néhány hónap után a cég azonban olyan információkat kapott, hogy a vezérigazgató illegális kábítószereket vásárol, mire ők egy külső jogtanácsossal konzultálva vizsgálatot indítottak. Nem hivatalosan úgy tudni, a japán rendőrséget is bevonták az ügybe, akik júniusban házkutatást is tartottak Kaufmann házában, de nem találtak nála semmit.
A vállalat belső vizsgálata így is arra jutott, hogy – mint a cég közleménye fogalmaz – „Stefan Kaufmann úr valószínűleg olyan magatartást tanúsított, amely nem egyeztethető össze globális magatartási kódexünkkel, alapvető értékeinkkel és vállalati kultúránkkal”. Kaufmannt ezután lemondásra szólították fel, aki ennek eleget tett – írja a Reuters.
Az Olympusnak egyébként bő tíz éve már volt egy ennél sokkal súlyosabb botránya, amit alig élt túl a vállalat. Mint kiderült, szisztematikusan, éveken át számviteli csalásokat követtek el, sokan azt feltételezték, hogy a jakuzának, a japán bűnszervezeteknek történt illegális kifizetéseket akarták többek között elrejteni. Amikor az újonnan kinevezett, brit vezérigazgató elkezdte felgöngyölíteni az ügyet, kirúgták és halálos fenyegetéseket kapott, a leleplezett korábbi vezetők pedig felfüggesztett börtönre ítélték. A botrány után több ezer alkalmazottat kellett kirúgni, az ügy pedig ismét rávilágított a japán vállalatirányítás összefonódásaira és sajátos szabályaira.