Alar Karis észt elnök szerdán aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely megtiltja a nem uniós állampolgárok részvételét az észt helyhatósági választásokon. Az alkotmánymódosítás elsősorban az országban élő mintegy 80 ezer fős orosz kisebbséget érinti, akik közül több mint 65 ezren választókorúak.
Az államfő korábban hangoztatott fenntartásai ellenére írta alá a módosítást, hivatalos közleményében pedig ismételten hangot adott azon aggodalmának, mely szerint „veszélybe kerülhet az észt társadalom egységének megőrzése”. Majd hozzátette, „számára az is fontos, hogy a választójoguktól megfosztott emberek ne higgyék azt, hogy az állam a társadalomból való kizárásukról döntött, vagy arról, hogy kizárólag csak nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti őket”.
Az észt parlament március 26-án, nagy többséggel szavazta meg az alkotmánymódosítást, miután a különböző észt politikai erők egy esetleges külföldi beavatkozás veszélyére hivatkozva azt javasolták, hogy az orosz és fehérorosz állampolgárokat, valamint az Észtországban élő hontalanokat zárják ki a választásokból. Az egykori Szovjetunió volt utódállamaként a függetlenségét 1991-ben visszanyerő Észtország lakossága jelenleg 1,3 millió, akik közül mintegy 973 ezren rendelkeznek szavazati joggal, és a hivatalosan 80 ezres orosz kisebbségen kívül csaknem 60 ezer hontalan státusú – többnyire orosz ajkú – ember is él a balti államban. Az alkotmánymódosítást megelőzően az észt jogrendszer lehetővé tette az országban állandó lakcímmel rendelkező nem uniós állampolgárok számára a helyhatósági választásokon való részvételt, miközben a parlamenti választásokból eddig is kizárta őket.
(MTI)
The post Az észt elnök aláírta a törvényt, amivel kizárnak 80 ezer észtországi oroszt az önkormányzati választásokról first appeared on 24.hu.