Márciusban 4,7 százalékos volt az éves infláció, ezen belül az élelmiszerárak 7 százalékkal emelkedtek – közölte kedden a KSH. Havi összevetésben, februárhoz képest márciusban nem változtak a fogyasztói árak, és az élelmiszerárak sem.
A maginfláció is csökkent, a februári 6,2 százalék után 5,7 százalék volt, ami viszont még mindig aggasztóan magas szint (a maginfláció az inflációnak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított része). Ez azt jelenti, hogy az infláció túl van a csúcson, hiszen februárban még 5,6 százalékot mért a KSH.
A kedvezőbb márciusi inflációs adatot egyelőre nem az élelmiszerárak és az árrésstop magyarázza – a februári élelmiszer-inflácó a márciusival közel egyező, 7,1 százalék volt –, mintsem egyéb tényezők.
Az élelmiszereken belül a liszt 42,2, az étolaj 32,7, a tojás 26,1, a kávé 18,6, a csokoládé és kakaó 17,6, a tej 16,7, a gyümölcs- és zöldséglé 16,0, a vaj- és vajkrém 13,7, a baromfihús 7,6 százalékkal drágult.
A szolgáltatások ára továbbra is kiugróan, 7,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a lakbér 11,8, a postai szolgáltatások 11,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,9 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett.
A többi tényező mind az infláció mérséklődését segítette. A tartós fogyasztási cikkek ára csak 2,1 százalékkal emelkedett – igaz, ez így is gyorsulás a februári 1,6 százalékhoz képest –, ezen belül az ékszerek, vélhetően az arany drágulása miatt, 21 százalékkal kerültek többe. Az új autók 6,1, a szobabútorok 3,2 százalékkal drágultak, a használt személygépkocsik 2 százalékkal kevesebbe kerültek.
A KSH szerint háztartási energiáért 2,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gáz ára 5,5, a tűzifa ára 5,1 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,2 százalékkal többet kellett fizetni. Jelentős inflációcsökkentő tényező volt, hogy az üzemanyagok ára 2,5 százalékkal mérséklődött. A gyógyszerek 3,1 százalékkal drágultak, ez is mérsékelte az éves inflációt.
Vártnál jobb, de sok a bizonytalanság
„A vártnál nagyobb mértékben csökkent az infláció márciusban. Ez az első lépés a jó irányba, de feltehető, hogy az árrésstop hatása ebbe az adatba még nem épült be teljesen, így várhatóan áprilisban is kedvező adatot láthatunk majd, ami csökkenti a nyomást az MNB-n. Az monetáris politika mozgásterének növekedése mindenképpen kedvező, mert a növekvő globális bizonytalanság nem kedvez a lakossági fogyasztásnak, ami pedig a gazdasági növekedés egyetlen motorja maradt” – írta az inflációs adatra reagáló gyorsértékelésében Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt emelte ki: Az infláció 0,9 százalékpontos lassulása mögött három fő tétel éves áralakulása húzódik meg: a szolgáltatások és az üzemanyagok 0,4-0,4 és a háztartási energia 0,1 százalékpontos negatív hozzájárulása. A szolgáltatások esetében az ilyen mértékű csökkenés elsősorban a bázishatásról szól.
A szakértő azt is kiemelte: Az érzékelt inflációra való hatást aligha tükrözi vissza jól a márciusi hivatalos adat. A legfőbb kérdés az lesz, hogy az elkövetkező egy-két hónapban a vásárlók inflációs várakozása az árszabályozás révén képes lesz-e csökkenni, ugyanis szerint könnyen előfordulhat, hogy ha az intézkedés csak átmeneti jellegű lesz, sem az érzékelt, sem a várt inflációt nem töri le. Plána akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jelentős áremelkedése. Virovácz arra is felhívta a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra is kényelmetlenül magas, hiszen 5,7 százalékon áll.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője pedig azt emelte ki, hogy a márciusi lassulást nagyjából fele-fele részben magyarázzák a maginflációs és azon kívüli tételek. Kedvezőnek látta a szolgáltatási szektor árazásának lassulása, ugyanakkor ebben a tekintetben még az áprilisi hónap hozhat izgalmakat.
„Az elkövetkezendő hónapokat a kormányzati intézkedések kihatásai fogják dominálni: az élelmiszerek után a piaci szolgáltatások is úton vannak a központi árszabályozás felé. Jelentős kérdőjel, hogy a már érvényben lévő és beharangozott regulák meddig maradhatnak fent: amennyiben hosszabb távon, akár jövő évig velünk lehetnek, akkor az lefelé mutató kockázatot jelent” – írta elemzésében. Arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy az amerikai vámháború érdemi árnyomást hozhat főként első körben a tartós cikkek piacán.