Pánik, tanácstalanság, álhírek és minden politikai nyilatkozatra össze-vissza ugráló árfolyamok jellemzik a világ tőzsdéit a Donald Trump által kezdett globális kereskedelmi háború miatt. Közben az amerikai elnök hétfő délután Kínát újabb vámokkal fenyegette meg: ha nem vonják vissza a saját, hétvégén bejelentett megtorló intézkedéseiket, az USA az eddigieken felül további 50 százalékos vámot vet ki minden kínai termékre. Az intézkedés Trump Truth Social oldalán tett bejelentése szerint már most szerdán életbe lépne. Azon felül, hogy ez minden eddiginél komolyabb lépés lenne az amerikai és kínai gazdaság szétválasztására, a globális következményei is beláthatatlanok lennének.
Az újabb fenyegetés tovább pörgeti az eszkalációs spirált, miközben a piacok már így is elképesztően idegesek.
A hétfői tőzsdenyitások után az ázsiai és az európai árfolyamok is bezuhantak, többen már újabb „fekete hétfőt” vizionáltak – ez volt az a nap 1987. október 19-én, amikor egy nap alatt 22 százalékot esett az amerikai Dow Jones index.
Trump beiktatása óta az amerikai tőzsdeindexek már így is 17 százalékot estek, ennek a zömét, több mint 13 százalékot múlt szerda óta. Trump akkor, az általa meghirdetett „felszabadítás napján” jelentette be az új globális vámokat, melyek a világ szinte összes országát érintik, és mértékük sokkal drasztikusabb, mint amire előzetesen sokan számítottak. Az Egyesült Államok több jelentős kereskedelmi partnerére is 40 százalék fölötti vámot vetett ki, amivel egyetlen mozdulattal felborította a világgazdaság működését meghatározó, sok évtizedes szabadkereskedelmi modellt.
Káosztőzsde és káoszkormányzás
A fekete hétfő aztán a rossz kezdés ellenére mégsem következett be. Bár a nap elején több európai tőzsdeindex is 10 százalékot esett, a nap folyamán ebből sokat visszatornáztak: a német DAX-index mínusz négy százalékkal zárt, a magyar BUX-index pedig ehhez képest jócskán felül is teljesített: végül csak 0,8 százalékos volt a napi csökkenés – az OTP már egyenesen a pozitív tartományba is visszakerült.
Globálisan persze nem a budapesti tőzsde az érdekes, de általában is jellemző, hogy mindez nálunk is kiugró forgalom mellett történt, ami a napon belüli nagyon jelentős mozgásokkal együtt ezúttal szintén a piac idegességét jelzi.
Az ázsiai tőzsdék esése és az európaiak lefelé mutató ingamozgása után mindenki az amerikai tőzsdenyitást várta, és a rendkívüli volatilitás ott még erősebben megnyilvánult.
Az S&P 500, az 500 amerikai nagyvállalat részvényárfolyamából képzett tőzsdeindex a nyitás után már több mint 4 százalékot esett, amivel átlépte azt a lélektani határt, amit napok óta árgus szemekkel figyeltek az elemzők: ezzel ugyanis a februári csúcshoz képest néhány hét alatt már több mint 20 százalékot esett a reprezentatív amerikai tőzsdeindex.
Ezzel hivatalosan is medvepiaci tartományba süllyedt az amerikai gazdaság – vagyis az árfolyamok nem rövidtávú, hanem tartós esést mutatnak.
Legalább ekkora meglepetés volt azonban, hogy rögtön ezután hirtelen visszapattantak az árfolyamok, de annyira, hogy a jelentős mínuszból máris öt százalékos plusz lett.
Mindez leginkább azt mutatja, hogy mennyire feszült a befektetői hangulat. Bármilyen, a Trump indította vámháborúval kapcsolatos hír vagy álhír új lendületet ad és össze-vissza lökdösi a kereskedést – és mindenki madárjósként próbálja apró jelekből és elnagyolt nyilatkozatokból kiolvasni, hogy mire is készülhet az amerikai elnök.
A kezdeti esés utáni hirtelen árfolyamemelkedést ugyanis most nagyrészt egy fake news idézhette elő.