Egy friss tanulmányban ismertetett genetikai modell alapján a modern emberek ősei 1,5 millió évvel ezelőtt egy titokzatos populációról váltak le, majd 300 ezer évvel ezelőtt ismét csatlakoztak hozzájuk – írja a Live Science.
„A tény, hogy több százezer vagy millió évvel ezelőtti eseményeket tudunk rekonstruálni pusztán a DNS mostani vizsgálatával, megdöbbentő, és azt mutatja, hogy történelmünk sokkal gazdagabb és összetettebb, mint azt mi elképzeltük” – mondta Aylwyn Scally, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A szakértők által kidolgozott genomikai modellezési módszer a cobraa nevet kapta, és segített felderíteni a Homo sapiens evolúcióját.
A kutatók a 1000 Genomes Project, illetve a Human Genome Diversity Project adatait használták fel. A vizsgálatból kiderült, hogy őseink egykor két fő csoportot alkottak, az A és B jelű populáció pedig nagyjából 1,5 millió évvel ezelőtt szétvált. Előbbi létszáma utóbb jelentősen lecsökkent, ezért elveszthette genetikai sokféleségét, idővel azonban ismét gyarapodást tapasztalt, és belőle fejlődött ki aztán a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak ága.
300 ezer évvel ezelőtt az A csoport újból elkeveredett a B-vel. Az eredmények alapján a mai ember genomjának 80 százaléka előbbi, 20 százaléka pedig utóbbi populációtól származik.
A B vonal génjei különösen az agyműködéssel és az idegi feldolgozással hozhatók összefüggésbe, és döntő szerepet játszhattak evolúciónkban. Általánosságban elmondható továbbá, hogy a csoport génjei mérsékelték az egyének gyermekvállalási képességét. Az nem világos, hogy a két populáció mely fajhoz tartozott, a fő jelöltek közé tartozik a Homo erectus és a Homo heidelbergensis.
John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem szakértője, aki nem vett részt a vizsgálatban, kiemelte: egyes kutatók szellempopulációknak nevezik azokat a csoportokat, amelyek leváltak, majd később génáramlás révén újra összekapcsolódtak. A szakember szerint jelen esetben mélyen afrikai, minden ma élő emberben közös struktúráról van szó, emiatt pedig nem egyszerű szellempopulációról, hanem egyetlen nagy szellemről beszélhetünk.
Hawks hozzátette ugyanakkor: a tanulmány nagy hátránya, hogy a felhasznált 1000 Genomes Projectben alulreprezentáltak az afrikaiak. Az eredmények ennek ellenére további bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az emberi evolúció nem lineáris folyamat volt.
The post Rejtélyes emberi populáció genetikai nyomaira bukkantak first appeared on 24.hu.