A klímaváltozás nemcsak meghosszabbítja a szúnyogszezont, hanem az idegenhonos fajok sikerességéhez is hozzájárul. Mivel ezek a rovarok potenciálisan veszélyes, régiónkra egyébként nem jellemző kórokozókat terjeszthetnek, a folyamat súlyos közegészségügyi következményekkel járhat.
Az elmúlt hetek enyhe, esetenként már-már „rövidujjús” időjárása tömegeket vonzott a szabadba, sokaknál mostanában kezdődött el igazán a kirándulószezon, mások nekiláttak az év első kerti munkáinak. A kellemes, napsütéses, kora tavaszi napokon azonban hamar kellemetlenségbe ütközhetünk, a meleg ugyanis nemcsak nekünk, hanem a vérszívóknak is csalogató.
Szezonjuk látványosan, a laikus számára is érzékelhető módon, minkét irányba kitolódott, miközben a Magyarországon előforduló fajaik között új, potenciálisan igen veszélyes rovarok is feltűntek. Soltész Zoltánt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont entomológusát kérdeztük az egyre problémásabb hazai szúnyoghelyzetről.
Pincékbe húzódva telelnek át
Ma már meglehetősen széles körben ismert tény, hogy nem minden szúnyog csíp, egyrészt a vérre csak a nőstényeknek van szükségük a szaporodásukhoz, másrészt számos fajnál egyáltalán nem figyelhető meg ez a viselkedés. A problémás rovarok az árulkodó nevű csípőszúnyogok (Culicidae) családjában találhatók meg, ide sorolható a nálunk őshonos dalos szúnyog, valamint a világ számos pontján terjedő, de hazánkat egyelőre elkerülő egyiptomi csípőszúnyog.
Leemage via AFP Dalosszúnyog lárvák.
Soltész Zoltán szerint ezek az állatok fajtól függően többféle áttelelési stratégiát alkalmaznak, egyes képviselőik tojás, míg mások lárva, megint mások pedig imágó alakban vészelik át a hidegebb hónapokat. Menedéket számukra a természetben barlangok, üregek, kisemlősök járatai, faodvak, növényitörmelék-halmok és egyéb képződmények nyújthatnak, ezekben a rovarok némi védelemre lelhetnek a környezeti hatásokkal szemben. Emellett emberi környezetek, például pincék támogathatják az áttelelésüket.
A kutató a kollégáival maga is szokott áttelelő példányokat keresni azzal a céllal, hogy felmérjék a bennük lévő lehetséges kórokozókat. „Februárban pincékben járva még rengeteget lehet találni belőlük, a hidegben összegyűlnek ezeken a védett helyeken, és nem is távoznak, amíg kedvezőtlenek a körülmények.
Amikor aztán meleg van és süt a nap, hozzánk hasonlóan előmerészkednek, és gyakorlatilag rögtön táplálkozásba is kezdhetnek
– mondja a 24.hu-nak a szakember.
Ugyan az őshonos szúnyogok között is vannak imágóként telelők, ám a kutatók feltételezése szerint ez a stratégia teljesen elterjedt lehet Magyarország három inváziós fajánál,
az ázsiai tigrisszúnyognál,
a japán bozótszúnyognál,
illetve a koreai szúnyognál.
A rovarok téli túlélését számtalan tényező befolyásolja, egyes helyszínek például kevesebb védelmet nyújtanak, míg mások, de a legfőbb faktor egyértelműen az általános időjárás.
The post Már most csípnek a szúnyogok, ezért támadnak ilyen korán first appeared on 24.hu.