A többség valószínűleg bele sem gondol, de testünk részei folyamatosan kommunikálnak egymással, az idegrendszerben ez bioelektromos jelek segítségével történik. A folyamat létfontosságú fennmaradásunk szempontjából.
Egy friss tanulmány alapján a közelmúltban első alkalommal sikerült megfigyelni, ahogy bőrünk és szerveink hámsejtjei jelzik a veszélyt – írja a ScienceAlert.
A kutatók ezeket a sejteket korábban némának gondolták, a jelenség felfedezése segíthet a gyógyulást felgyorsító elektromos orvosi eszközökön alapuló újabb terápiák kidolgozásában.
Steve Granick, a Massachusetts Amherst Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a hámsejtek olyan dologra képesek, amelyet eddig senki sem feltételezett.
Sérülés esetén »kiabálnak« a szomszédjaiknak, lassan, kitartóan és meglepő távolságokra
– tette hozzá.
Granick és kollégája, Sun-Min Yu olyan rendszert tervezett, amellyel a hámban zajló sejtkommunikációt vizsgálhatják. Az eszköz egy chipből áll, ez egy körülbelül 60 elektródából álló tömbhöz csatlakozik. A chipet laboratóriumban tenyésztett emberi keratinociták rétegével vonták be – ezek a bőr legkülső rétegét, a hámot alkotó hámsejtek. A kutatók lézer segítségével „megcsípték” a réteget, az elektródákkal pedig figyelték a reakciót.
„Nyomon követtük, hogy a sejtek miként koordinálják válaszukat” – nyilatkozta Yu, hozzátéve, hogy lassú, izgatott beszélgetést dokumentáltak. Az elektromos jelek másodpercenként nagyjából 10 millimétert tettek meg, és a szimulált sebtől meglepően nagy távolságra, akár több száz mikrométerre jutottak.
Az adatok alapján a kommunikáció nagyban támaszkodik az ioncsatornákra, azaz a sejtmembránokban lévő apró pórusokra, amelyek lehetővé teszik a töltött ionok, elsősorban a kalcium szállítását. A hámsejtek ioncsatornái különösen a mechanikai ingerekre, így a nyomásra reagálnak, ami eltér a neuronok feszültségre vagy kémiai változásokra érzékeny ioncsatornáitól.
A hámjelek további érdekessége, hogy sokáig kitartanak, a rejtett „beszélgetés” akár öt órán át is rögzíthető maradt. A jelek feszültsége hasonló amplitúdójú volt, mint a neuronoknál, és a kommunikáció is ugyanazokon a fázisokon ment keresztül.
Mivel teljesen újonnan felfedezett jelenségről van szó, a megértéséhez még rengeteg vizsgálatra lesz szükség. Kérdés például, hogy a sejtek miként képesek létrehozni a jeleket.
The post Megfigyelték az emberi bőr csendes sikolyát first appeared on 24.hu.