Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a mintegy kétezer orosz ellen bevezetett uniós szankciók meghosszabbítását, ha Mihail Fridman oligarcha nem kerül le a listáról, írja a Financial Times.
Az utazási korlátozások és a vagyonbefagyasztási rendeletek, amelyeket olyan orosz politikusokra és üzletemberekre vetettek ki, akikről úgy ítélték meg, hogy támogatták vagy elősegítették Oroszország Ukrajna elleni háborúját, szombaton lejárnak, hacsak mind a 27 uniós főváros nem egyezik bele, hogy újabb hat hónapra meghosszabbítsák azokat.
Magyarország uniós nagykövete azt követelte, hogy Fridmant, aki Oroszországban szerezte vagyonát, vegyék le a listáról azért cserébe, hogy Budapest hajlandó legyen aláírni a szankciók meghosszabbítását, közölte négy, a tárgyalásokról tájékoztatott tisztviselő. Három tisztviselő szerint Luxemburg támogatja Fridman listáról való levételét.
Magyarország eredetileg nyolc név törlését kérte a listáról, köztük más orosz milliárdosokét, például Alisher Usmanovét és Fridman régi partnerét, Petr Avenét. Három tisztviselő szerint Budapest ejtette a többi követelést, Firdmanhoz viszont ragaszkodott.
Az EU nagykövetei csütörtökön Brüsszelben találkoznak, miután a napok óta tartó tárgyalásokon nem sikerült kompromisszumot kötni. Kijev leghűségesebb szövetségesei a balti térségben ellenzik az EU Moszkvával szembeni korlátozásainak bármilyen gyengítését, különösen az Egyesült Államok által közvetített tűzszüneti tárgyalások lezárása előtt.
Mihail Fridman oligarcha Lembergben született, szülei ma is ott élnek, és mindig szimpatizált Ukrajnával. Az orosz Alfa Bankon túl résztulajdonosa volt az egyik legnagyobb mobilszolgáltatónak, a Kyiv Starnak, valamint a Mirhorodszka és Morsinszka ásványvizeket palackozó vállalatoknak, filantrópként támogatta a lembergi dzsesszfesztivált és a Babij Jar-i holokauszt-emlékmű felállítását.
Emellett azon kisszámú orosz mágnások közé tartozott, akik diplomatikusan ugyan, de felszólaltak a háború ellen. Fridman képviselői tárgyaltak is az ukrán kormány képviselőivel arról, hogy jelentős befektetéssel tőkét emelne az Alfánál, cserébe kérte, ne államosítsák a bank ukrajnai leányvállalatát, és azt is, hogy járjanak közben, hogy vegyék le őt a brit szankciós listákról. Megállapodni nem sikerült, mivel kiderült, hogy több oroszországi cége százmilliókat keres a nemzeti gárda, a belügyminisztérium, a szövetségi biztonsági szolgálat és a hadsereg ellátmányozásán, illetve biztosításán. Erről bővebben itt, itt és itt.