A megkövesedett maradványokat a burgosi Atapuerca közelében található Sima del Elefante (Elefánt gödre) barlangjában Spanyolországban tárták fel, és egy kihalt emberi faj felnőtt tagjának bal arcát és felső állkapcsát alkotják, aki az Ibériai-félszigeten élt és halt meg 1,1-1,4 millió évvel ezelőtt. Az emberi faj történelméből ez lett az eddig feltárt legrégebbi lelet, ami Nyugat-Európából származik.
A felfedezés arra utal, hogy a korai emberiség legalább két formája élt a régióban a pleisztocén korai szakaszában, amikor a környék egy vadon élő állatokban gazdag erdő volt, tele folyókkal és patakokkal.
A korai emberek legalább 1,8 millió évvel ezelőtt érkeztek Afrikából Eurázsiába, amit a korábban feltárt öt koponya bizonyítja. A koponyákat a Homo erectusnak, az első korai emberi fajnak tulajdonítják, amely elhagyta az afrikai kontinenst.
Mostanáig a legkorábbi emberi maradványok Nyugat-Európában 1,1-1,2 millió éves állcsontdarabok és fogak voltak szintén Sima del Elefante-ból. Fiatalabb, 800 ezer évvel ezelőtti emberi maradványokat a kutatók egy külön fajnak, a Homo antecessornak vagy az úttörő embernek nevezték el.
A spanyol csapat szerint a legújabb maradványok primitívebbek, mint a Homo antecessor, de hasonlítanak a Homo erectusra, ezért szerintük a lelet a Homo affinis erectus fajhoz tartozik. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi evolúciójával foglalkozó kutatója szerint a kövület „nagyon fontos lelet”. 2023-ban Stringer és több más kutató véleménye szerint 1,1 millió évvel ezelőtt egy rendkívüli lehűlés történt, ami kiűzhette a korai embereket Nyugat-Európából. (The Guardian)