A jövőben költségvetési biztost nevezhet ki a Magyar Államkincstár elnöke minden olyan önkormányzathoz, ahol „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal – írja a Szabad Európa. A lap szerint a költségvetési biztos gyakorlatilag teljesen átvehetné az irányítást egy önkormányzat működése felett, ugyanis a kinevezése után minden kiadáshoz az ő ellenjegyzése lenne szükséges. A Szabad Európa forrása szerint a július 1-től bevezetni kívánt módosításnak az lehet a célja, hogy a főváros nyakába ültessenek egy megbízottat.
Az erről szóló tervezett törvénymódosítás ellen a lap szerint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége egy sor kifogást fogalmazott meg egy keddi, Navracsics Tiborral folytatott egyeztetésen. Aggasztónak találják, hogy a tervezet nem definiálja, hogy egy önkormányzat pénzügyi helyzete mikor válik „romlóvá” vagy „súlyossá”, így ez akár gumiszabály is lehet, és attól is tartanak, hogy a kinevezett költségvetési biztos akár nem nyilvános módon is élhet majd a jogaival, amivel az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatósága sérülhet.
A meghívott polgármesterek Navracsiccsal folytatott zárt körű egyeztetésén egy másik kormányjavaslat is előkerült. Ez arról szól, hogy októbertől a megyei jogú városok önkormányzatai, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó pénzeszközeit kötelesek lennének a Magyar Államkincstárnak utalni, ahonnan aztán azt a folyó kiadásaikra folyamatosan visszaigényelhetnék. A jövőben így a kereskedelmi bankok helyett a MÁK-nál fialna az önkormányzati pénzek jelentős része, és ezt a rendszert a kormány később minden önkormányzatra kiterjesztené.
A cél a Szabad Európa szerint az államháztartás egyensúlyának javítása és a kormányzat részére rendelkezésre álló likvid pénzeszközök növelése lehet – a 3200 magyar önkormányzat összesen közel 1000 milliárd forintos betéttel rendelkezik. Az államnak így kevesebb rövid lejáratú állampapírt kellene kibocsátania, és bár az önkormányzatoknak a piacit meghaladó, 6,5%-os kamatot ígérnek, több településvezető attól tart, hogy ez valójában az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelentené.