A KSH adatai szerint átlagban 5,6 százalékkal haladták meg az árak a tavaly februárit, az élelmiszerárak pedig 7,1 százalékkal emelkedtek, de a liszt például 44 százalékkal drágult. A kormány erre úgy döntött, hogy a kereskedők felé tett fenyegetéseit valóra váltja – március közepétől harminc termék esetében korlátozzák az árrést. Az árrés (a beszerzési és az értékesítési ár különbözete) nem lehet több 10 százaléknál. A miniszterelnök bejelentésében kitért arra, hogy az elmúlt időszakban a tojásnál az árrés 40 százalék, a vajnál és tejfölnél pedig több mint 80 százalék volt, ami szerinte elfogadhatatlan.
A GKI volt vezérigazgatója, Molnár László szerint az intézkedéssel
Ha egy termékből 10 százalék az árrés, attól a termék ára tovább emelkedhet, ha az élelmiszeripar árat emel. Hozzátette, a tervezett intézkedés piackomformabb, mint a korábbiak, hiszen az árstop, illetve a kötelező akciózás alatt előfordult, hogy a beszerzési ár alatt kellett értékesíteniük a kereskedőknek egyes élelmiszereket. Ehhez képest az, hogy legfeljebb 10 százalék lehet az árrésük, kevésbé okoz veszteséget, ha okoz egyáltalán, nem viszik veszteségbe a kijelölt termékek értékesítését, és a kereskedők nem lesznek ellenérdekeltek a kijelölt termékek forgalmazásában.
Ő személy szerint nem tudja, mekkora lehet a kiskereskedők árrése az alapvető élelmiszereken, de mivel mindig rengeteg akció van, úgy véli, eddig sem lehetett túl magas.
The post Árrésstop 30 élelmiszernél: legalább nem veszteségesen kell árulniuk a kereskedőknek first appeared on 24.hu.