A februári infláció „minden várakozást felülmúlt”, egymás után a második hónapban okozott „igen kellemetlen meglepetést” – írja a kedden közölt KSH-adatokról Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő főleg a 0,8 százalékos havi áremelkedési ütemet emeli ki, mondván: ez a szint „az inflációs láz előtti években mért 0,2-0,3 százalékos havi áremelkedés nagyjából négyszerese”.
Az élelmiszerek további erőteljes drágulásáról úgy fogalmazott: ez gyorsan elvezetett ahhoz, hogy a kormányzat beavatkozzon. „Ugyanakkor – ahogyan a korábbi példák is mutatták – ezeknek a beavatkozásoknak lehetnek olyan hátulütői, amelyet jelenleg nehéz számszerűsíteni”, írta. Orbán Viktor kedden azt jelentette be, hogy a harminc alapvető élelmiszer árrése maximum 10 százalék lehet – a kereskedelemben a 30 százalékos árrés az általánosan elterjedt –, ám azt egyelőre nem nevesítette, mi lesz ez a harminc élelmiszer. Ahogyan a korábbi árstopos árszabályozásnál, most is lehet arra számítani, hogy a kereskedők más termékeknél fogják az alacsonyabb árrés miatt keletkező relatív veszteséget ellensúlyozni – illetve, mint ebben a 2023-as cikkünkben írtuk, a korábbi élelmiszerár-robbanást sem elsősorban a kiskereskedelem okozta, mintsem a beszállítók.
Az elmúlt két hónapban látott élelmiszerár-emelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem, írja a szakértő, aki egy nagyon érdekes kitekintést is nyújt.
„Amennyiben ötéves távlatban vizsgáljuk a kumulált áremelkedést, akkor az élelmiszerek esetében 2020 februárja és 2025 februárja között 80,3 százalékos drágulást láthatunk”
– írja a gyorselemzésében, hozzátéve: „Aligha meglepő, hogy a háztartások általánosságban elégedetlenek az anyagi helyzetükkel”.
A szakértő szerint meglepő, hogy a tartós fogyasztási cikkek is drágultak havi összevetésben, kellemes meglepetésnek nevezte viszont, hogy a háztartási energia alig járult hozzá az infláció felfutásához (miközben igen hideg volt a február). „Ezzel szemben újabb sokkoló szolgáltatásinflációt láthatunk (…) Jelentősen drágultak az egyéb szolgáltatások, ahol megtalálható a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások díjváltozása”. Emellett
„komoly áremelkedést mutatnak az olyan munkaerő igényes szolgáltatások árai is, mint az egészségügyi vagy háztartási szolgáltatások. Itt vélhetően a minimálbér-emelés áthárítása zajlik a fogyasztói árakba”.
Virovácz külön ír az úgynevezett érzékelt inflációról, vagyis azokról az árakról, amikkel a rendszeresen találkozik az ember. „Ront az összképen az olyan mindennapos költések, mint az élelmiszerek vagy néhány alapvető szolgáltatás jelentős drágulása. Az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat”. Szerinte emiatt most már
„sokkal inkább kell tartanunk az infláció recessziós hatásától, sem mint egy ár-bér spiráltól”.
Nyeste Orsolya, az Erste elemzője is azt emelte ki, hogy a várt kisebb lassulással szemben tovább emelkedett az infláció februárban. „Különösen kedvezőtlen optikájú, hogy a maginfláció a teljes inflációs mutatónál is gyorsabban emelkedett, 6,2 százalékra a januári 5,8 százalékról, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban” – írta.
A szakértő szerint az várható volt, hogy az élelmiszerek tovább drágulnak, „a mérték mégis meglepő, különösen az árfigyelő rendszer kiterjesztése és a kiskereskedelmi üzletláncoknak küldött kormányzati üzenetek fényében”.
Arról is írt, hogy az év eleji átárazások „intenzíven folytatódnak a piaci szolgáltatások esetében” is, ami szerinte „a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat” tükrözi.
Nyeste szerint „nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása, de ez többé-kevésbé kalkulálható volt”. A helyzet szerinte „kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall”. Emellett szerinte szükség lehet az inflációs előrejelzések felfelé korrigálásának.