Az EU 2017-ben létrehozott egy nagy informatikai rendszert, ami segíti a nyilvántartást és nemzetközi pénzügyi elszámolást azoknál az eseteknél, amikor egy uniós állampolgár nem a hazájában, hanem egy másik tagállamában kap egészségügyi ellátást. Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, vagyis a NEAK felel az ilyen ellátások pénzügyi elszámolásáért, így csatlakoztak az uniós informatikai rendszerhez. Az EU 1,2 millió euró – akkori árfolyamon 366 millió forint – támogatást adott a magyar rendszer fejlesztésére. A Népszava azt írja, a fejlesztő cégekkel 2018-ban kötöttek szerződést a HYDRA elkészítésére, de ahogy a lap fogalmaz, a megoldás elég magyarosra sikeredett.
Az első körben 155 millióért beszerzett informatikai rendszert ugyanis az Állami Számvevőszék jelentése szerint úgy adták át a NEAK-nak még 2019-ben, hogy „a rendszerben még jelen lévő, a Vállalkozó által is ismert súlyos és egyéb hibák hiánylistán a Vállalkozónak átadásra kerülnek”, mondván, hogy „ezen hibák fennállása a rendszer átvételét nem akadályozzák”, és „a hibák javítása a jótállási időszakban fog megvalósulni”.
Az ÁSZ szerint aztán az is kiderült, hogy bár a NEAK „a hatékony nemzetközi elszámolás érdekében” váltott a HYDRA-ra, az nem biztosította az „ellátások során keletkezett követelések nyomon követhetőségét”, a „megbízható és valós összképet mutató költségvetési beszámoló elkészítését”. Pedig ez lett volna a fő cél, illetve a hiányosságok javításait sem sikerült összehozni az ÁSZ ellenőrzésének végéig.
A NEAK közben újabb szerződéseket kötött az üzemeltetésre és úgynevezett jogszabálykövetésre. De az ÁSZ-jelentés szerint a NEAK a nemzetközi elszámolással kapcsolatos működési kereteit olyan hiányosságokkal alakította ki, ami nem biztosította a szabályszerű teljesítést.
A NEAK 2023 novemberében újabb megrendelést adott csaknem 12 millió forint értékben a negyedéves, éves pénzügyi feladásokhoz szükséges funkciók kialakítására, majd egy hónappal később ismét úgy igazolta le a teljesítést és fizette ki a pénzt, hogy funkcionálisan nem tesztelte a szoftvert.
Az ÁSZ szerint a „szoftver fejlesztési díját az E. Alap kezelője kifizette annak ellenére, hogy az nem biztosította a szabályszerű feladatellátás és a közpénzekkel való elszámolás feltételeit. A szoftver működéséből eredő hiányosságokat egyéb módon a NEAK nem pótolta, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás nem volt biztosított”.
Emiatt nem készültek el az elszámolásokhoz szükséges nyilvántartások, így a NEAK a visszatérítési igényt se tudta érvényesíteni a külföldi ellátók felé. Vagyis „a számviteli nyilvántartásban sem a valós összegek szerepelnek”, így a vizsgált „2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított” – írja az ÁSZ, ami azért is súlyos, mert ahogy a Népszava is írja, a tervezett külföldi ellátások előirányzata közel 24 milliárd forint volt.
A lap szerint a rendszert egyébként NER-közeli cégektől vették: a HYDRA fejlesztését célzó két megállapodás konzorciumi vezetője az azóta megszűnt Symmetria Magyarország Zrt. volt. A cég többségi tulajdonosa Griecs-Farkas Emese több szálon is kötődött Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvéréhez, Tiborcz Péterhez. A vállalkozás egy darabig a Tiborcz-cégek székhelyéül szolgáló belvárosi lakásba volt bejegyezve.
Egy másik szerződéscsomagban pedig feltűnik a Tigra Csoport is, aminek tulajdonosa Vertán György. Ez a cég alkalmazza Varga Judit volt igazságügyi minisztert, és Vertán egyik lakásában lakik Vogel Evelin, Varga Judit volt férjének, Magyar Péternek az exe.