A Dániához tartozó, nagy fokú önállóságot élvező Grönlandon kedden választanak. A parlamentbe (Inatsisartut) jutásra esélyes pártok közül három függetlenségpárti, támogatottságuk összesen 70 százalékos. A győzelemre most is esélyes miniszterelnök szívesen tárgyalna Donald Trumppal a szorosabb együttműködésről, de nem a függetlenségről. A globális felmelegedés gyökeresen változtatja meg nemcsak Grönland, hanem az egész Északi-sarkvidék jövőjét.
Ha a világtérképre gondolunk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a bevett ábrázolásmód önkényes megoldása annak a problémának, hogy a háromdimenziós Föld felszínét nem nagyon lehet méretarányosan ábrázolni két dimenzióban.
Ennek köszönhetően Amerikát és Oroszországot két egymástól elég távol levő kontinensként kezeljük, holott nemcsak Alaszka és Csukcsföld van olyan közel egymáshoz, hogy Oroszországból egyesek csónakban meneküljenek a Bering-szoroson keresztül Amerikába, de ha más térképet nézünk, a Jeges-tenger sokkal közelebb hozza a térben a két kontinenst.
A fenti térkép rámutat arra is, hogy miért vetett szemet Grönlandra az Egyesült Államok új elnöke: az utóbbi évtizedekben a globális felmelegedés hatására az arktiszi jégsapka látványosan olvadni kezdett, és egyes kutatások szerint könnyen lehet, hogy már ebben a században teljesen el is tűnik.
Mindez azon túl, hogy katasztrofális természeti következményekkel járhat, egyben számos új kereskedelmi útvonal, kitermelhető nyersanyag és hadászati szempontból fontos helyszín megjelenését jelenti.
A dánok adtak is, de el is vettek
A dán propaganda által egykor arktikus Dániának hívott Grönland immár háromszáz éve az országhoz tartozik. Gyarmati státusa 1953-ban ért véget, amikor a Dán Királyság teljes jogú tartományává vált, az inuit őslakosok pedig megkapták az állampolgárságot.
Koppenhága egyre többet fektetett a helyi infrastruktúrába és jólétbe, a közigazgatásban, az üzleti életben és a felsőoktatásban bevezették a dán nyelvet. Az egyre erősödő autonómiaigényeket ezek az intézkedések sem tudták elnyomni, így kénytelenek voltak egyre nagyobb szabadságot adni a világ legnagyobb szigete lakóinak. (Ausztrália kontinensnek számít, így ebben a versenyben nem játszik.) A hetvenes évek végétől a belpolitikát saját maguk alakíthatják, miniszterelnököt 1979-ben választhattak először, a dán parlamentben is kaptak két helyet. Grönland 2009-től olyan szintű önállóságot élvez, hogy a honvédelmen és a külpolitikán kívül mindent maga intéz.
Az inuitok és a dánok közötti viszony nem felhőtlen. Ahogy Kanadában, úgy Grönlandon is mostanában kerültek napvilágra az őslakosok elnyomásának részletei a hatvanas-hetvenes évekből. Közel ötezer bennszülött nőt kényszerítettek például fogamzásgátló spirál használatára, képviselőik tavaly pert indítottak a dán állam ellen.