A kisvárdai csigafeldolgozó üzemmel kapcsolatos csalás miatt az elsőrendű vádlottat felmentette, a másodrendűt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék, amely közel 2,6 milliárd forint vagyonelkobzást is elrendelt.
A törvényszék közleménye szerint az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, melynek 75 százalékban ő, 25 százalékban pedig egy cég volt a tulajdonosa. Az utóbbit a nő külföldi állampolgárságú férje, a másodrendű vádlott irányította, de a működtetésben a feleség is részt vett.
A kft. mintegy 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) beruházással csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet tervezett létrehozni Kisvárdán. A finanszírozás 33,7 százalékát hitelből, 26,3 százalékát saját forrásból, 40 százalékát állami támogatásból kívánták megvalósítani. A projekthez 2015-ben a cég sikeresen kérvényezett több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, emellett bankkölcsönt is igénybe vett.
A beruházást nem a vállalt feltételeknek megfelelően, például kevesebb foglalkoztatottal, hiányos beszámolóval, illetve tényleges saját erő nélkül, csak banki és állami támogatásból valósították meg.
A hiányosságok miatt sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, ezért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és kamatainak visszafizetésére, ami nem történt meg. A vádlottak ezzel közel 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek.
A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól. Az MTI azt írta, hogy az indoklás szerint a nő mindvégig következetesen, egybehangzóan nyilatkozott, kiemelte, hogy az üzleti döntések meghozatalára nem volt hatása, a tényleges döntéshozatal a másodrendű vádlott kezében volt, és az ő utasítása szerint cselekedett. Ez a gyakorlat volt érvényben a házaspár másik cége és az újonnan alapított vállalkozás esetében is.
Arról sem volt tudomása, hogy az önerő igazolására szolgáló szerződések és számlák mögött nem voltak valós gazdasági események. A nő azon védekezését, miszerint ő abban a tudatban volt, hogy minden törvényesen zajlik, nem lehetett cáfolni.
Az elsőrendű vádlott által elmondottakat a férje és a tanúk vallomásai is alátámasztották. A férjét mint közvetett tettest mondta ki bűnösnek a bíróság költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezen felül öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezet vezetésétől.
Tény, hogy a cég megkapta a banki hitelt és az állami támogatást, létrehozták a gyártóüzemet, megvásárolták a szükséges gépeket, és megindult a foglalkoztatás is. A kft. célja a működés és a termelés volt, az oda vezető út viszont büntetőjogi felelősséget von maga után, de ezt csak az ügyben szereplő két vádlott vonatkozásában volt jogosult vizsgálni a bíróság. A bíróság a kft.-vel szemben csaknem 2,6 milliárd forint összegű vagyonelkobzást rendelt el, illetve az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azaz a jogszabály szerint a követelést adók módjára kell behajtani.
Az elsőrendű vádlott és védője a március 5-én tartott tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ennek lejárta után minden fél tudomásul vette a döntést, így az hétfőn jogerőssé vált.
The post Megvan a jogerős ítélet a többmilliárdos állami támogatás ellenére is befuccsoló csigafeldolgozó ügyében first appeared on 24.hu.