Hétfőn három tanú kihallgatásával folytatódott volna a 2014-15-ös pécsi buszbeszerzés miatt folyó, úgynevezett Volvogate-per újraindult első fokú tárgyalása.Az egyik megidézett tanú, Bánki Erik titkolt német cégének volt ügyvezetője, Patzek Endre nem jelent meg a bíróságon, értük rendőröket küldött a bíró, de hiába, így körözést rendeltek el.Girán János, a két év után 2016 őszén lemondott fideszes alpolgármester egy korábbi másik vallomást megerősítve azt mondta, hogy alpolgármestersége idején „sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral”, akiről azt is mondta: „ő nem csak egy képviselő”.A következő hetekben tanúként kihallgatják Bánkit, Páva Zsolt volt fideszes polgármestert és Csizi Péter helyettes államtitkárt, volt alpolgármestert is.
Tanúkihallgatásokkal folytatódott hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken az úgynevezett Volvogate-per, ám a három beidézett tanú egyike, a perben korábban III. rendű vádlottként elítélt Patzek Endre nem jelent meg.
Bertaldó András bíró azonnali rendőrségi elővezettetésről döntött. Ez azt jelentette, hogy ha Patzeket a rendőrség megtalálta volna a budaörsi lakcímén, akkor azonnal, még ma Szekszárdra szállították volna. A címén azonban az édesanyja fogadta a rendőröket, aki azt mondta, hogy a fia már tíz éve nem lakik azon a címen. A bíró így körözést rendelt el.
De mi is a Volvogate-per?
Még 2015-ben vásárolt az akkor fideszes irányítású pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. használt Volvo buszokat Hollandiából. A vádirat szerint a társaság egy közvetítőn, a holland Bus&Coach Trade-en keresztül nagyjából 700 millió forinttal drágábban vette meg a járműparkot, mint amennyiért a Volvo eredetileg értékesíteni akarta azokat.
Eredetileg négy vádlott ellen indult büntetőeljárás a Kaposvári Törvényszéken gazdasági csalás és pénzmosás vádjával. Mire az elsőfokú eljárás véget ért, az I. rendű vádlott, a Tüke Busz korábbi vezetője, elhunyt. A II. és IV. rendű vádlottakat, Csengő András üzletembert és tiszteletbeli holland konzult és a holland állampolgárságú S. P.-t felmentették. A Pécsi Ítélőtábla azonban múlt év tavaszán hatályon kívül helyezte azt az ítéletet terjedelmes, 26 oldalas végzésben rámutatva a kaposvári eljárás hibáira, és új elsőfokú eljárást rendelt el, de már a Szekszárdi Törvényszéken.
A per február végén kezdődött újra, akkor Csengő és S. P. tettek vallomást, erről itt írtunk. Mára Patzeken kívül Girán János volt pécsi alpolgármester és Szűcs Árpád, a Volvo Hungária munkatársa tanúkihallgatását tervezték. Szűcs megjelent a bíróságon, őt elsősorban arról kérdezték, hogyan tudta meg a Volvo Hungária, hogy a holland Volvo-cégnek vannak eladó buszai, hogyan kerültek kapcsolatba a Tüke Busszal, illetve hogy milyen körülmények között derült ki a magyar Volvo-cég számára, hogy nem vesznek részt a Tüke által kiírni tervezett tenderen.
A tanúkihallgatáson meg nem jelent Patzek Endre, mint írtuk, III. rendű vádlott volt. Már a Kaposvári Törvényszéken folyó per úgynevezett előkészítő ülésén elismerte a bűnösségét, a felfüggesztett szabadságvesztésről szóló ítélete már jogerőssé vált. A Pécsi Ítélőtábla már említett tavaly áprilisi végzése négy helyen tesz említést róla. Eszerint a Bus&Coach 550 000 eurót utalt az általa képviselt thaiföldi székhelyű Taki Company Limited gazdasági társaság számlájára, úgy, hogy „a busás átutalásban részesülő Patzek Endre Tibor III. r. vádlott szerepéről gyakorlatilag semmit sem lehetett megtudni”.
Az ítélőtáblai végzés szerint Patzek személyével kapcsolatban csupán annyit sikerült megállapítani, hogy
„a vádbeli időszakban ügyvezetője volt a németországi székhelyű Zeta Services Gmbh gazdasági társaságnak, melyben Bánki Erik országgyűlési képviselő 91 százalékos tulajdoni résszel rendelkezett. Ismertté vált még az, hogy ugyanebben az időszakban Patzek Endre Tibor III. r. vádlott az említett cég számlájára 52 480 900 forintot utalt át”.
Erről a Bánki által sokáig meglehetősen diszkréten kezelt, mondhatni, titokban tartott cégről egy 2016-os cikkünkben írtunk először.
Az utalásról szóló, a nyomozati iratokban is szereplő megállapításra tavaly júniusban Bánki úgy reagált: „Egyetlen eurócent sem érkezett a nevezett személytől a céghez” – ám az nem teljesen világos az ítélőtábla által leírtakból, hogy Patzek magánszemélyként vagy a Taki számlájáról utalt-e a Zetához.
A fideszes politikust egyébként a kaposvári eljárás során is meghallgatták tanúként, és a mostani perben is lesz tanúkihallgatása. Ezt eredetileg március 31-re tervezték, de egy külföldi utazása miatt ez áprilisra csúszik. Szintén csúszni látszik Csizi Péter helyettes államtitkár, volt pécsi alpolgármester márciusra tervezett tanúkihallgatása, ő szintén utazásra hivatkozva kaphat új időpontot.
A tárgyalás hétfő délután a szintén fideszes Girán János volt pécsi alpolgármester tanúkihallgatásával folytatódik. Ő a 2014-es önkormányzati választásoktól 2016 novemberéig volt az akkor Páva Zsolt vezette város egyik alpolgármestere.
Girán a tanúkihallgatáson azt mondta, hogy a városban égető probléma volt a buszhelyzet már 2012-13-ban is. A 2014 őszén megalakult városvezetésnek „nagyon határozott célja volt”, hogy megvegyék a használt Volvo-flottát Hollandiából, „nagyon sok előnye volt a flottának”. Elismerte, hogy már korábban ismerte a II. rendű vádlottat, „távolról ismertem, úgymond a városból”, Csengő az ő választókerületében lakik, voltak közös ismerőseik is.
Az eljárást vezető bíró arról is kérdezte, miért mondott le 2016-ban, illetve hogy eredetileg is így tervezte-e az alpolgármesterséget. Erre először azt mondta, „erről a nyilvánosság előtt nem igazán beszélnék”, de annyit elmondott, hogy nem így tervezte, teljes ciklusra vállalta el a megbízást 2014-ben. Később ezt azzal egészítette ki, hogy nem érezte a „kellő mélységű politikai beágyazottságot abban a kontextusban, amiben cselekedni kellett”, mondván, mivel Fidesz-tag, nem rendelkezett olyan háttérrel, hogy például informálisan felhívjon egy államtitkárt, márpedig az ilyen „jó, ha megvan a Dunántúl legnagyobb városában”. Az ilyen politikai beágyazottság nélkül pedig „nehézkesebb volt a munka”.
Később a bíró konkrétan rákérdezett, hogy volt-e a buszbeszerzésnek bármilyen közé a 2016-os döntéséhez, amire azt mondta: nem.
A volt alpolgármestert főleg arról a 3,5 milliárd forintos hitelről kérdezte a bíró, ami az ő előterjesztésében került a pécsi közgyűlés 2014. december 10-i ülésére. Ez szerinte egy „kvázi keretösszeg” volt, „hogy a teljes 3,5 milliárd fel lesz használva, ezt nem tudta senki, én legalábbis nem tudtam”.
A bíró a kihallgatás végéhez közeledve visszatért a politikai beágyazottság kérdésére is, így felmerült, hogy a város akkori parlamenti képviselői, Csizi Péter – aki 2014-ig alpolgármester is volt, az ő koordinálásával indult el a buszcsereprogram még 2014 előtt – és Hoppál Péter milyen kormányzati kapcsolatot jelentettek a városnak, és ez miben testesült meg. Ekkor ez a párbeszéd hangzott el:
– Milyen kormányzati kapcsolatra volt szükség?
– Ezt nem tudom megmondani, de többször volt erre hivatkozás.
– Mikor és ki hivatkozott erre?
– Voltak különféle olyan vezetői megbeszélések, ahol polgármester úrral, a másik alpolgármesterrel, országgyűlési képviselőkkel, úgy emlékszem, hogy felmerültek ezek a kérdések – felelte erre némi sóhajtás után.
– Ott a képviselők hogy reagáltak, mi volt a szerepük?
– Nem emlékszem már ezekre, hogy az ő konkrét szerepvállalásuk miben nyilvánult meg.
Bertaldó András rákérdezett arra is, miért kerülhetett elő Bánki Erik képviselő neve Páva Zsolt volt polgármester tanúvallomásában és a vádlott Csengő vallomásaiban is. „Én ezt konkrétan nem tudom megmondani. Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült” – válaszolta Girán, majd arra a konkrét kérdésre, hogy Bánkinak a Volvo-beszerzésben volt-e szerepe, így felelt:
„Nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább.”
A bíró az utolsó érdemi kérdésében a már elhunyt I. rendű vádlott egy vallomását idézte, miszerint a buszbeszerzés idején a Tüke Busz menedzsementje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter és Bánki Erik befolyása alatt áll. A korábbi vallomás szerint Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében. Erre Girán János azt mondta:
„Csizi Péternek volt szava, az biztos”,
illetve azt is, hogy
„Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral.”
De azt, hogy a buszbeszerzés is ilyen volt-e, nem tudta megmondani.