„Legendák keringtek” a Corvinus Egyetemen arról, hogy a kirúgott docensnek, Ádám Zoltánnak milyen konfliktusai voltak a vezetéssel – mondta a bíróság előtt Dunavölgyi Mária adjunktus, az Alkalmazotti Tanács vezetője.
Dunavölgyit Ádám Zoltán munkaügyi perében idézte be tanúként a bíróság. Ádám azért perelt, mert az úgynevezett szabálytalansági eljárás végén azonnali hatállyal kirúgták 2023 októberében.
Dunavölgyi a bíróságon két konkrét ügyet hozott fel, ahol érezte a konfliktust. Az egyik egy korábbi eset volt, ami azzal függött össze, hogy Ádám beperelte az egyetemet az új kommunikációs szabályzat miatt, ami a kritikusok álláspontja szerint jelentősen korlátozta volna az ott tanítók véleménynyilvánításhoz való jogát, és öncenzúrához vezetett volna (ezt végül megváltoztatta a vezetés).
„A vezetésben nem talált pozitív visszhangra”, hogy Ádám perelt, volt, aki azt mondta, „mit ugrál”, mit akar. Hogy ez pontosan kitől hangzott el, azt nem nevesítette, de többek véleményét hallotta. Az akkori vezetés autokrata irányba tolta az egyetemet, egy autokrata vezető pedig meg tud félemlíteni más vezetőket is – mondta.
(Dunavölgyi nem említette, de miután Ádám pert indított, egy átalakítás során felszámolták a tanszéket, amit ő vezetett.)
A második eset nem sokkal Ádám kirúgása előtt történt. Ekkor az Alkalmazotti Tanács képviseletében hárman – Ádám, Dunavölgyi és egy meg nem nevezett ember – tárgyaltak Anthony Radev elnökkel az egyetem stratégiájáról. Itt Radev vele és a harmadik résztvevővel „szokatlan módon udvarias és kedves volt, Ádámmal viszont konfrontatív és agresszív, a metakommunikációja és a hanghordozása is ezt mutatta. Nagyon nagy volt a kontraszt.”
Miután sokat dolgoznak otthonról, más empirikus tapasztalata nem volt, de az Alkalmazotti Tanács vezetőjeként más sztorikat is hallott. „Volt, aki azt kérdezte, valami baj van a Zolival?”
Az első láncszem az etikai eljárás
Ahogy már említettük, Ádám Zoltánt a szabálytalansági eljárás után rúgták ki, aminek a közvetlen előzménye az, hogy Ádám 2023 februárjában etikai eljárást kezdeményezett, miután egy diák – Megdet Rahimkulov milliárdos unokája – úgy is levizsgázhatott, hogy eredetileg nem teljesítette a vizsgára bocsátás felételeit.
A diák Ádám kurzusára járt, a vizsgájának megtagadása ügyében nem egyedül döntött, konzultált a tantárgyi felelőssel, Vyacheslav Arbuzovval. A diák édesanyja ezután többször járt az intézményben annak érdekében, hogy a fiú mégis vizsgázhasson (ami szintén nem szabályos), majd az egyik dékán le is vizsgáztatta.
Az Ádám Zoltán által kezdeményezett etikai eljárás első fokon megállapította a rektor, illetve két dékán felelősségét a szabálytalanul lebonyolított vizsga miatt, majd másodfokon Szabó Lajos rektorhelyettes – későbbi megbízott rektor – felmentette a vétség vádja alól az ügyben érintett két dékánt, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és a Corvinust fenntartó kuratórium elnöke pedig a rektort. (Rahimkulovék személye azért is érdekes, mert meghatározó Mol-részvénnyel bírnak.)
Rögtön jött egy másik vizsgálat
Szabó Lajos szabálytalansági eljárást indított, amelyet a kancellár, Domahidi Ákos vezetett le. Itt alapvetően az etikai vizsgálat által feltárt hiányosságokat tekintették át, de Ádám úgy érezte, valójában a felelősséget akarják szétkenni.
Az eljárás során került elő egy másik hallgató esete, aki szintén úgy vizsgázhatott, hogy nem teljesítette a feltételeket (nem töltött ki elegendő számú kvízt). Ez a diák, akit a bírósági tárgyaláson Szabó Lajos „B hallgatónak” nevezett, Vyacheslav Arbuzov kurzusára járt, nem Ádáméra.
Elmondása szerint erről a hallgatóról Ádám később értesült, a szabálytalansági eljárás során pedig azt mondta Domahidi Ákosnak, hogy róla nem egyeztettek Arbuzovval. Arbuzov először ennek ellenkezőjét állította – Ádám nyilatkozott később –, másodjára viszont azt mondta, „úgy emlékszik, hogy egyeztettek, de lehet, hogy nem.”
Ez az ellentmondás több szempontból is kulcsfontosságú lett a történetben: egyrészt az egyetem részben ezzel próbálja igazolni, hogy diszkriminálták Rahimkulovot – akit „A hallgatónak” neveztek az eljárásban –, mert őt nem engedték vizsgázni, míg a másik diákot igen. Szabó Lajos a bíróságon azt mondta, nem áll meg az érv, hogy a „B hallgató” annyival később kezdte volna a szemesztert, hogy lecsúszott volna a határidőről, és ezért mentesség járhatott volna neki.
A szabálytalansági eljárás során ki akarták deríteni, hogy „B hallgató” ügyében ki döntött, és itt fajult el a történet. Ádám a szabálytalansági eljárás során felolvasta azt a két levelet, amelyet Arbuzovval váltott, majd Domahidi kérte, küldje el neki.
A kulcsfontosságú levelek
Ádám abban a hitben volt, hogy ezt megtette: átküldött egy levélfolyamot, és a levelezőrendszerében úgy tűnt számára, hogy mindent továbbított, amit a kancellár kért. Ez nem így történt – ma már ezzel ő is tisztában van –, Domahidi pedig kérte tőle a másik két levelet is. Itt a félreértést az okozhatta, hogy a kiinduló levél ugyanaz volt.
Ádám nem értette, mit akar a kancellár, és ez a levelezés fajult oda, hogy Ádámot arra hivatkozva rúgták ki, mert tiszteletlenül beszélt a kancellárral, és rossz hírét keltette az egyetem vezetésének, amikor a levélváltásról beszámolt egy zárt Facebook-csoportban. (Arbuzov figyelmeztetést kapott, mert kivételeztek a „B hallgatóval”. Őt is hétfőn hallgatták volna meg, csak a tolmácsot nem sikerült időben kiküldeni, így ezt áprilisra halasztották.)
Az egyetem IT-vezetője készített egy szakvéleményt arról, hogy a levelezési rendszerben nem fordulhat elő olyan, hogy az elküldöttek között mutat egy levelet, miközben az nem ment el, vagyis technikailag nem történhetett úgy, ahogy azt Ádám előadta. Ha pedig valóban nem úgy volt, akkor – mint a Corvinust képviselő ügyvédtől elhangzott – felmerülhet, hogy ez „minimum szándékos gondatlanság.”
A szakvélemény tartalmát novemberben ismertette a Corvinust képviselő ügyvéd, az IT-vezetőt pedig most hallgatták meg személyesen. Itt is elmondta, hogy két külön levelezésről volt szó, „a két szál soha nem találkozott egymással”, és az egyik kört nem kapta meg a kancellár. Miután itt két külön levelezésről volt szó, külön kattintva kellett volna továbbítani is azokat – magyarázta. Meghallgatásán a technikai részletekről beszéltek hosszan. Ahogy a Corvinus által korábban beidézett tanúk, úgy ő sem járult hozzá ahhoz, hogy kép készüljön róla.
Ádám a novemberi tárgyaláson visszautasította, hogy ő csak az együttműködés látszatát keltette volna. Azt mondta, ő együttműködött a kancellárral, és soha nem obstruált semmit.
„Éreztem, hogy ellenségnek tekint az egyetemvezetés, a szabálytalansági eljárás során is ellenséges légkört éreztem” – mondta még az első tárgyalási fordulón, tavaly májusban.
Ő a kirúgását összekötötte az általa kezdeményezett etikai vizsgálattal, míg az egyetem szerint ilyenről nincs szó. Szabó Lajost és Domahidi Ákost decemberben hallgatta meg a bíróság, ahol többek közt elmondták, milyen sértő megnyilvánulásokat tapasztaltak Ádám részéről (például kétségbe vonta, hogy a kancellár képes értelmezni egy angol nyelvű e-mailt), illetve Domahidi arról is beszélt, hogy Ádám „megtagadta” a levelek átküldését. Furcsa volt számára, hogy „pont akkor nem érkeznek meg a bizonyítékok, amikor új kontextusba került a »B hallgató« ügye, és egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat hallottak.”
Sokkoló volt a döntés
Dunavölgyi Mária felidézte, Ádámtól a szabálytalansági eljárás során kapott egy kétségbeesett üzenetet, hogy úgy érzi, ez a bőrére megy.
„Azt gondoltam, szegény, annyi baj érte itt, biztos paranoid. Ehhez képest mint a bomba, úgy robbant a kirúgása.”
Jogilag megértette, hogy a szakszervezeti védelem miatt csak azonnali hatállyal lehetett kirúgni, de arról beszélt, hogy egy ilyen döntést szerinte csak a Büntető törvénykönyv hatálya alá tartozó cselekményeknél lehetne alkalmazni, mint a lopás, csalás.
„Sokkoló volt, ami történt.”
Pár hónappal korábban, 2023 júliusában a szakszervezet petíciót indított Ádám védelmében, de Dunavölgyi nem gondolta, hogy a végén kirúgják.
„Csak meg akartuk védeni, hogy ne bántsák, ne rángassák.”
Felidézte, Ádám kirúgása után a szakszervezet összehívott egy gyűlést, amire 300-an mentek el, és próbálták elérni, hogy vegyék vissza Ádámot. A gyűlésen megjelent a kancellár, aki Dunavölgyi szerint kicsinyes érvelést adott elő arról, miért kellett kirúgni Ádámot.
„Arról beszélt, hogy 3:30-kor még nem érkezett meg egy levél… Nem ismertem eléggé ahhoz, hogy tudjam, a kákán is csomót kereső alkat, vagy ez egy előre kitervelt dolog volt. Sokan gondolták, hogy az utóbbi, én viszont remélem, hogy a koncepciós pereket már a hátunk mögött hagytuk.”
Ádám kirúgása miatt tüntettek is, ilyenre korábban nem volt példa. A történek után az Alkalmazotti Tanács készített egy felmérést, amelyet a valamivel több mint 1000 dolgozó harmada töltött ki. Csak az akadémiai stábot – az egyetemen oktatókat – nézve 40 százalékos volt a válaszadási arány.
Dunavölgyi azt mondta, a válaszolók 80 százaléka elítélte az Ádám elleni eljárást, és egy másik kérdésre csak 40 százalék mondta azt, hogy ha rajta múlna, nem váltana állást.
„Az egyetem közössége nem lázadó közösség, nem szoktak ennyire markánsan véleményt nyilvánítani, de ez nagyon egyértelmű állásfoglalás volt.”
Sokan azt gondolják, kamu indokból rúgták ki Ádámot. Az eredeti, Ádám által kezdeményezett etikai eljárásról a válaszolók valamivel kevesebb mint fele hallott. Ez a szám a Corvinus ügyvédjének valamiért fontos volt, ezért többször is visszatért rá. Dunavölgyi elmondta, miután elindult a szabálytalansági eljárás, az etikai bizottság lemondott, mert úgy érezték, szembeköpték őket.
A szakszervezet egyik tagja, Kerényi Péter arról beszélt, ő nyomásgyakorlásként, kompromittálásként értékelte, hogy Ádám 2023 júniusában – valahol a két eljárás környékén – írásbeli figyelmeztetést kapott közvetlen felettesétől a kommunikációs szabályok megsértése miatt, ezért is tartotta szükségesnek a 2023. nyári petíciót.
A kirúgást aránytalannak tartja, hiszen ez a legsúlyosabb munkajogi következmény. „Nem követték a fokozatosság elvét, egy ilyen jellegű konfliktust egy jó szándékú vezető megpróbál kezelni.”
A tárgyalás április végén folytatódik, újabb tanúk, köztük Ádám Zoltán feleségének a meghallgatásával.