Húsz év PISA és PIRLS teszteredményeit hasonlították össze kutatók, hogy megtudják, hogy alakult a magyar diákok szövegértése, matek és természettudományos ismerete azóta, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Az eredményekből az látszik, hogy az olvasás, szövegértés alsó tagozatban még egész jól megy, de később már nem fordít erre elég figyelmet az oktatás, ezért az a középiskoláig rohamosan romlik. A lexikális, iskolai tudást mérő matek és természettudományos teszteken átlag feletti teljesítmény nyújtottak a magyar diákok, az életszerű feladatokra építő méréseken viszont nagyot hasaltak. Míg a környező országokra a számok javulása volt jellemző, a magyar diákok teljesítményében inkább a romlás megfigyelhető. A magyar oktatáspolitikának finoman szólva nem sikerült kiaknáznia az unió adta forrásokat és lehetőségeket.
Az elmúlt két évtizedben leginkább egyre rosszabb lett a magyar diákok teljesítménye a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén az a tanulmány szerint, ami a TÁRKI által kiadott 2024-es Társadalmi Riportban jelent meg. A Tóth Edit, Fejes József Balázs és Kinyó László által készített A Magyar tanulók tudásának alakulása a nemzetközi tudásvizsgálatok tükrében európai uniós tagságunk két évtizedében című tanulmány az elmúlt húsz évben készült PISA és PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) felmérések eredményeit veti össze más uniós és visegrádi országokban tanuló diákok eredményeivel.
A tanulmány szerint önmagában az osztályzatoknak és a tesztpontszámoknak nincs információértéke viszonyítási pont hiányában. Ezért nem tudhatjuk biztosan, hogy egy adott tanuló milyen tevékenységek elvégzésére képes, jól vagy rosszul teljesít-e a többi diákhoz képest. Pedig kulcsfontosságú, hogy egy adott ország iskolarendszere milyen tudással ruházza fel az állampolgárait és nemzetközi összevetésben hogyan értékelhetők ezek a teljesítmények. A tanulmány ezeket a kérdéseket vizsgálja Magyarország közoktatására fókuszálva az ezredfordulótól kezdődően a tanulói teljesítmények tükrében, kiemelten kezelve Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása (2004) óta eltelt időszakot.
Magyarország már 1970 óta részt vesz a fontosabb nemzetközi tanulói tudásvizsgálatokban. Az egyik ilyen az International Association for the Evaluation of Educational Achievement (IEA) által koordinált, a 4. évfolyamos tanulók szövegértését vizsgáló PIRLS és a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematika és természettudományos tudását mérő TIMSS (Trends in Internatnional Matgematics and Science Study). A másik, talán valamivel ismertebb, az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) által szervezett, 15 éves tanulók szövegértését, matematikai és természettudományos tudását mérő PISA-vizsgálat.
Alapvetően mindkét mérés ugyanazokat a tudásterületeket méri, de nem csak más korosztályokban, hanem más módszertannal is, ami látható is lesz a magyar gyerekek eredményeiben. Az IEA felmérései nagyobb hangsúlyt fektetnek a tantervekben deklarált, iskolai kontextushoz szorosabban kötődő tudásra, míg az OECD PISA-vizsgálatai inkább a megszerzett tudás iskolán kívüli, hétköznapi kontextusban történő alkalmazását vizsgálja. További lényeges különbség, hogy az IEA méréseiben nagyobb arányban vesznek részt fejlődő országok, ezért az átlag másképp alakul, mint a PISA-vizsgálatok esetében.
A viszonyítást segítő TIMSS-skálaátlagot az 1995-ös vizsgálatban részt vett országok tanulóinak átlagai alapján alakították ki úgy, hogy az akkori nemzetközi átlag 500-as átlagú és 100-as szórású legyen – a máig érvényes képességskálákat is ezek alapján alakították ki. A PISA esetében – bár mérésről mérésre egyre nagyobb számban csatlakoznak hozzá fejlődő országok is – a viszonyítás alapjául szolgáló átlag kialakításánál csak az OECD-országok adatait veszik figyelembe. A méréssorozat indulásakor 500 pontban állapították meg itt is az OECD-átlagot, ez azonban időben nem állandó.
Olvasás, szövegértés
Először 2001-ben mérték a PIRLS mérés keretében a negyedikes magyar diákoknál az olvasást és szövegértést, és talán kicsit meglepő, de a diákok még jelentősen az átlag felett teljesítettek, 543 pontot érték el. És még ehhez képest is javulást tudtak produkálni öt évvel később, 2006-ban, amikor 551 pontot értek el. Csökkenés először 2011-ben állt be, a diákok még ekkor is átlag felett teljesítettek, de már csak 539 pontot értek el. 2016-ra azonban ismét megtáltosodtak a magyar diákok szövegértésből, és az eddig legmagasabb pontszámukat érték el, 554 pontot, aminél mindössze hét ország tanulói értek el szignifikánsan jobb eredményt.
A legfrissebb, 2021-es mérésekben ismét romlás volt tapasztalható, a magyar tanulók 539 pontot értek el, de ez az év volt a Covid-világjárvány éve, amikor a legtöbb ország átlageredménye csökkent.
De lássunk egy nemzetközi összevetést a visegrádi országokkal (Lengyelország, Cehország, Szlovákia). A magyar tanulók jellemzően a cseh diákokhoz hasonlóan teljesítettek, míg hozzájuk képest a lengyelek jobban, a szlovákok gyengébben olvasnak. 2021-ben a lengyel negyedikes diákok pontszámának átlaga 549, a cseheké 540, a szlovákoké 529 volt.
A PIRLS eredményei összességében arról tanúskodnak, hogy tanulóink az alsó tagozat végén az olvasás terén nemzetközi viszonylatban jól teljesítenek.
Lássuk, a negyedikeseknél idősebb korosztályt, a 15 éves tanulókét, akiknek az olvasását a PISA-vizsgálat méri. A tanulmány szerint ezeknek a teszteknek az eredményei, már komoly aggodalomra adnak okot.