Az, hogy az európai védelmi képességeket javítani, fejleszteni kell, az egész biztos, minden többi kérdés nagyon fontos és alapos átgondolást igényel
– fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter abban a pénteki közleménybe, melyben a csütörtöki rendkívüli EU-csúcsra, és az azt követő történésekre reagált.
A külügyminiszter szerint a magyar kormány is osztja azt a véleményt, hogy Európa védelmi képességét fejleszteni kell, de megjegyezte, hogy ő továbbra sem hiszi, hogy Oroszország bármelyik NATO-tagállamra veszélyt jelentene. Itt adot hangot azon véleményének is, hogy Moszkva nélkül nem lehet létrehozni új, eredményes európai biztonsági architektúrát. „Rendkívül hiú ábránd azt gondolni, hogy Európa hosszú távú biztonságáról meg lehet úgy állapodni, hogy az arról szóló megbeszélésekből az oroszokat kirekesztjük” – jelentette ki.
A közös európai hadsereg felállítására vonatkozó tervekkel kapcsolatban megismételte, hogy sok még a tisztázásra váró részletkérdés, majd úgy fogalmazott, „ha belegondolunk, hogy Magyarországon hadiipari fejlesztésre milyen erőforrásokat mozgósítottunk az elmúlt időszakban, akkor azt gondolom, világosan látszik, hogy Magyarország is hozzájárul ahhoz, hogy Európa meg tudja növelni a védelmi kapacitásait”.
Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban már nem ilyen optimista a külügyminiszer, az ő véleménye szerint az Európai Unió még a valaha volt legjobb formájában sem tudná jól kigazdálkodni a tervezett ukrajnai támogatások jelentette óriási terheket, „nemhogy most, minden idők legrosszabb formájában”.
Óriási gazdasági tragédiával járna Európa számára, hogyha ezeket az elképzeléseket itt át akarnák ütni a brüsszeli vezetők
– utalt a miniszter a brüsszeli EU-csúcson megfogalmazott elképelésekre, amelyek kapcsán Magyarországot leszámítva konszenzusra jutottak a tagállamok.
Szijjártó sérelmezte azt is, hogy az európai vezetők Donald Trump béketörekvéseit „próbálják akadályozni”, ennek része volt szavai szerint a brüsszeli csúcs előtt általuk köröztetett zárónyilatkozat-tervezet is, amelyről a magyar kormány azonnal világossá tette, hogy nem fogja megszavazni. És kifejtette, hogy folyamatos az egyeztetés az Egyesült Államokkal a jelenlegi béketörekvések minden aspektusáról, így az azt körülvevő európai viselkedésről is. Szijjártó Péter problémásnak nevezte azt a törekvést is, hogy Ukrajnát minél előbb vegyék fel az EU-ba vagy legalábbis gyorsítsák fel a csatlakozási tárgyalásokat. A
Az ukrán EU-s tagságról tervezett véleménynyilvánító szavazás kapcsán úgy foglamazott, hogy a csatlakozási tárgyalások „most értek el a tartalmi kérdésekhez, így időszerű megkérdezni a magyar embereket arról, hogy indokoltnak látják-e ennek a megkezdését, az ország belépését”. Ugyanitt kijelentette, hogy a kormány „követni fogja a szavazás eredményét”.
Hogy a brüsszeli EU-csúcs után milyen kilátásai vannak Orbán Viktornak és Magyarországnak a nagypolitikában, arról ebben a cikkben írtunk részletesen:
The post Szijjártó Péter: Hiú ábránd, hogy Európa hosszú távú biztonságáról meg lehet állapodni az oroszok nélkül first appeared on 24.hu.