Február 22-én – soha korábban nem látott módon – utcára vonultak a bírák, követelve a bíróságok függetlenségének megőrzését. Az Igazságügyi Palota elé szervezett tüntetés közvetlen előzménye, hogy az Országos Bírói Tanács, a Kúria és az Igazságügyi Minisztérium november végén megállapodást kötött, melynek értelmében a bírók és az igazságügyi alkalmazottak a régóta esedékes béremelésért cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. A megállapodást aláíró Szabó Péter OBT-elnök később – a bírók elégedetlensége miatt – lemondott, az új elnök vezetésével pedig az OBT felmondta a megállapodást. Sok bíró az egyezség tartalmát nyomásgyakorlásként értelmezte, és bár a közvetlen veszély elhárult, a bírák továbbra is megoldatlannak látják a bérkérdést, a függetlenségüket pedig nem érzik garantáltnak.
A Magyar Orvosi Kamara március 8-ára, szombatra tervez tüntetést, és plakátkampányt is indított az egészségügy helyzetéről. A demonstráció oka – ahogy Álmos Péter MOK-elnök fogalmazott –, hogy három évtizede nincs érdemi reform az ágazatban, és az állam nem megfelelően biztosítja a forrásokat. A megmozdulás másik szervezője a Magyar Orvosok Szakszervezete, és csatlakozott a Független Egészségügyi Szakszervezet is, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara azonban nem. A szervezet azt közölte, hogy elnökségéhez, területi szervezeteihez és szakmai tagozataihoz nem érkezett sem hivatalos, sem informális megkeresés a Magyar Orvosi Kamarától a demonstrációval kapcsolatban. Kiemelték, hogy elsősorban a tárgyalásban és az egyeztetésben látják a problémák rendezésének módját. Azóta megkeresés biztosan érkezett, de a MESZK továbbra sem tervez részt venni a demonstráción.
Február elején a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete bejelentette, hogy kiállnak a bírák és az orvosok mellett, valamint belengették, hogyha nem találnak megoldást az alacsony fizetésekre, sztrájkot tarthatnak. Boros Péterné szakszervezeti vezető elmondta, hogy a területi kormánytisztviselők a jelenlegi fizetésük dupláját szeretnék kapni, mivel az most sok esetben csupán a garantált bárminimum. A sztrájkot koordináltan, április 23-án tervezik megtartani, csatlakozhatnak önkormányzati dolgozók és minisztériumokhoz kötődő intézmények munkatársai is.
A fellángoló szakmai tüntetések okán összegyűjtöttük, milyen nagyobb ágazati demonstrációk voltak 2010 óta. Mivel kifejezetten a szakmákhoz, szakterületekhez kapcsolódó tüntetésekre koncentráltunk, cikkünkben nem szerepel például a magánnyugdíjak államosítása és az internetadó elleni tüntetés, ahogy a szólásszabadság érdekében szervezettek sem. Foglalkozunk viszont a diáktüntetésekkel, mivel azok nehezen elhatárolhatók a pedagógusok megmozdulásaitól, szereplői és céljai pedig az ágazati tüntetésekhez hasonlóan körülhatárolhatók.
The post Mit értek el a NER-ben az ágazati tüntetések? first appeared on 24.hu.