Magyarország a Szabad Európa orosz nyelvű oknyomozó részlege szerint ismét leszedetne több, kritikus orosz iparágat irányító oligarchát az európai uniós szankciós listáról. Orbán Viktor kormánya ehhez kötné, hogy megszavazza az Oroszország ukrajnai háborújában közreműködő személyek és cégek elleni korlátozások meghosszabbítását (ez március 10-én esedékes), ellenkező esetben blokkolhatja a döntést az ügyben. A magyar diplomácia korábban sikerrel lobbizott azért, hogy a háború fontos ideológusának számító Kirill pátriárka ne kerüljön fel a szankciós listára.
Az EU szankciós politikája
egyfelől az Oroszország elleni általános gazdasági intézkedésekre alapul, a 16. csomagot nemrég fogadták el.
Másrészt az olyan személyekkel és cégekkel szemben bevezetett egyéni vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat tartalmazó korlátozások listájából áll, akiket/amelyeket felelősség terhel a háború támogatásáért, vagy nyerészkednek azon. A jegyzékben mára több, mint 2400 természetes, illetve jogi személy szerepel, a kört minden hosszabbítás alkalmával bővítik, ezúttal 300 új név kerülhet fel rá.
Az uniós szankciós rendelkezések célja, hogy minél költségesebbé tegyék a Kreml számára a háborút, illetve csökkentsék a háborús gépezet képességeit a folytatásra. Ezeket félévente az összes tagállamnak egyhangúlag meg kell hosszabbítania, máskülönben semmissé válnak. Magyarország mindkét esetben kilátásba helyezte, hogy megvétózza a hosszabbítást.
Szijjártó Péter az EU Külügyi Tanácsának február végi ülése után azt mondta a személyi szankciók meghosszabbítása kapcsán, hogy „nincs hová rohanni”, február 24-én pedig azt írta:
nem járulunk hozzá, hogy előre rohanjunk a személyek szankciós rezsimjének meghosszabbításával.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint semmi olyat nem szabad tenni, ami a háború befejezéséről szóló amerikai-orosz egyeztetést veszélyeztethetné. (Ennek részeként eddig egyetlen előzetes találkozó történt Szaúd-Arábiában, ahol a felek egymás álláspontját próbálták felmérni.) Szijjártó magyar támogatáshoz azt követelte, hogy az Európai Bizottság tartsa magát azon ígéretéhez, miszerint Szlovákia mellett minket is bevonnak az Ukrajna területén történő orosz gázszállítás újraindításáról szóló egyeztetésekbe.
A Magyarország által állítólag mentesíteni kívánt oligarchák kivétel nélkül a Kreml számára jelentős bevételi forrást biztosító ágazatokat működtetnek, és többen is Vlagyimir Putyin hatalmi felépítményének belső köréhez tartoznak. Többüknek jelentős kapcsolataik voltak európai vezetőkkel is, illetve a gazdasági, kulturális vagy éppen a sportéletben – kiszorulásuk a Krím-félsziget 2014-es megszállásakor felgyorsult, majd 2022-től egyértelművé vált.
Az oligarchák
The post Miért akarhatja Orbán leszedetni Putyin oligarcháit az uniós szankciós listáról? first appeared on 24.hu.