Szép napot, ez itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel, anyagaival. Hírleveleink között itt lehet körbenézni.
Sorsfordító napok
Történelmi jelentőségű esemény lett a pénteki washingtoni csúcstalálkozóból, amikor Zelenszkij a Fehér Házba látogatott Donald Trumphoz. Trump és alelnöke, JD Vance a közös sajtótájékoztató egy pontján gyakorlatilag nekiestek az ukrán elnöknek. A legkeményebb pillanatokat magyar feliratos videón mi is közzétettük, és elemzésünkben pedig arról írtunk, hogy a jelek szerint pénteken a magát semleges közvetítőnek hirdető amerikai elnök oldalt választott az orosz-ukrán háborúban, és Ukrajna mellett Európát is hátrahagyta. Az európai országok vezetői siettek is kiállni Zelenszkij és Ukrajna mellett, Orbán Viktort leszámítva persze, aki szokás szerint a putyinista blokkhoz csatlakozott. Ehhez kapcsolódott az a cikkünk is, melyben arról írtunk, hogy az Orbán-kormány lett Putyin háborújának legnagyobb finanszírozója az EU-ban.
Amúgy éppen a héten volt a harmadik évfordulója, hogy Moszkva elindította totális háborúját Ukrajna ellen, erre időzítve szakértő szerzőink 12 tanulságot vettek végig katonai szempontból.
Az élet itthon
A héten sikerült pár kérdés erejéig megállítanunk a miniszterelnököt: családja gazdagodásáról és az erről szóló dokumentumfilmről kérdeztük Orbán Viktort Veszprémben, ő pedig többek között elmondta, hogy szerinte az igazság nem függ attól, hogy mennyien hiszik el.
Nemcsak Orbánt, hanem a vejét, Tiborcz Istvánt is sikerült megszólaltatnunk a héten, őt is a Dinasztia című filmről is kérdezve. Tiborcz azt állította, hogy az ő karriere már az Elios-ügy előtt elindult, ezért megnéztük, mit lehet tudni pályafutásának korai éveiről, és a héten végigtekintettünk a Tiborcz-ingatlanok történetén Csabditól a Hegyvidékig.
Beszéltünk a héten Puzsér Róberttel is, akinek Magyar Péterrel lett volna közös rendezvénye, de Magyar visszalépett, miután a kormánypropaganda nekiesett a publicistának évekkel korábbi, pedofíliával kapcsolatos nyilatkozata miatt. A kormánypropaganda másik célpontja a héten Bódis Kriszta volt, akinek munkásságát korábban még a fideszesek is elismerték, de amióta belépett a Tiszába, nincs vele szemben kegyelem a kormányoldalon.
Megírtuk a héten, hogy mit válaszoltak a minisztériumok, amikor a külföldi utazások költségvetéséről kérdeztük őket, hogy tovább, 7,1 millió forintra nőtt Orbán Viktor fizetése, és hogy évek óta Mészáros Lőrinc gigabankjánál ad elnöki tanácsokat Schiffer Péter.
A kormányzati megnyilatkozásokból megpróbáltuk összerakni, mivel is járhat Orbán civilekkel szemben ígért fellépése, és kiderült az is a héten, hogy EP-képviselőként és megafonos influenszerként ismert fideszest neveztek ki az USAID-pénzek miatt vizsgálódó kormánybiztosnak. Volt parlamenti évadnyitó és kormányinfó is, utóbbin többek között arról kérdeztük Gulyást, hogy Elon Musk mintájára leépítheti-e a magyar állami szférát Mészáros Lőrinc.
Pénzek
Orbán Viktor múlt heti évértékelőjében hatalmas pénzesőt jelentett be, így megnéztük, miből is áll a miniszterelnök ezermilliárd forintos választási ígérete, és beszéltünk Szabó Andrea szociológussal arról, hogy mit jelenthet mindez. Közben elindult itthon a kamateső is, és mint publicisztikánkban írtuk, miközben prémium állampapírja nagyjából félmillió magyarnak van vagy volt, közülük 13 embernek átlagosan fejenként 9,5 milliárd forintnyi, és az állam horribilis, 1400 milliárdos kamatot fizet ki ezekre a megtakarításokra – és ezt az összeget az ország teljes lakossága termeli meg.
Elolvastuk az új Társadalmi Riport oktatásról szóló jelentéseit, és ez alapján megírtuk, hogy lesújtó a korai iskolaelhagyók, a legalább középfokú végzettségűek és a diplomás fiatalok aránya Magyarországon az Európai Unió többi tagországához képest. Felmérések nyomán írtunk arról is, hogy a magyarok lemondanának az autózásról a klímavédelemért, de a vegán étrend teljesen ki van zárva, és történelmi cikkünkben megírtuk, hogy 40 éve végezték ki a szegedi Csillag ámokfutóját.
Világ
Németországban végül az előzetes várakozásoknak megfelelően a CDU-s Friedrich Merz vezetésével alakulhat meg a következő kormány, így írtunk arról, hogy ki is valójában az ország következő kancellárja, és valamint arról, hogy mire készülhet ezután a szélsőjobboldali AfD.
Részletesen foglalkoztunk a rettenetes bűncselekménysorozatról, ami megrázta Franciaországot: egy sebészorvos évtizedeken át molesztált több száz gyereket, családtagjait és pácienseit, és részletes naplót vezetett az elkövetett borzalmakról. Egy-egy üggyel néha lebukott, de a kép sokáig nem állt össze nagy egésszé.
Jó dolgok
Olga Tokarczuk, a Nobel-díjas lengyel írónő esszékötetében nemcsak írói módszereiről mesél, hanem olyan kérdésekről is, mint az ökológia és az irodalom kapcsolata, az olvasásra és írásra leselkedő veszélyek vagy a láthatatlan munka szerepe az irodalmi világban. A Nem rossz könyvek podcast vendége Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője volt.
És megnéztük az új Bridget Jonest is, hogy megállapítsuk, nagyon elvakult rajongónak kell lenni ahhoz, hogy ezt a filmet az ember végigülje.