Száz éve márciusban is érdekes helyszíneket és embereket mutatott be a filmhíradó, rajtuk keresztül pedig olyan különleges történeteket, amik nem csak 1925 tavaszán, de még ma is vezető hírei lennének a napi sajtónak – derül ki a Nemzeti Filmintézet legfrissebb anyagából, ami ismét csak egy-egy hónap legfontosabb eseményeit foglalja össze, felhasználva a korabeli filmhíradók anyagait.
Márciusban elsőként az angyalföldi aranylelet esete tartotta lázban az embereket: a felfedezés során számos, a hallstatti kultúra részeként azonosított 2-3 ezer éves aranytárgyat ástak ki a mai Duna Pláza környékén az ott lakó gyerekek. A kicsik homokozás közben, a házuk előtt találták az arany és terrakotta edényeket, amikről a szüleik és a környékbeliek először azt gondolták, hogy értéktelenek, ezért leginkább palántázásra vagy konyhai edényként használták fel az épebb darabokat. Mikor a Nemzeti Múzeum régészei és a Filmhíradó operatőre a helyszínre érkezett, már fél Budapest ott kaparta a homokot, hiszen közben kiderült, hogy a réznek hitt anyag arany, és a történeti értéke is jelentős. A kincsvadászok valóságos eldorádója volt ez a hely azokban a napokban, a földben talált kincsek pedig végül egy József körúti kocsmában találtak gazdára.
1925 kora tavaszán egy másik hasonló történet is lázban tartotta a közvéleményt: még az előző évben, a Komárom melletti szántóföldeken ekevas fordította ki ugyanis a római Brigetio település első fennmaradt nyomait, a megtalálók nemigen tudták, mihez kezdjenek a latin betűs mészkődarabokkal, így azokat többnyire saját házaikba építették be. Rövidesen aztán egyre nagyobb darabok kerültek elő, így jobbnak látták értesíteni a múzeumot. Az ásatás során végül négy teljes szarkofág került a felszínre, mégpedig a hozzá tartozó sírmellékletekkel együtt, amikhez hasonlót korábban még nem találtak Magyarország területén. A filmhíradó száz éve a már kiásott és a Nemzeti Múzeumba szállított műtárgyakról készített filmfelvételt a múzeum belső udvarán.
A harmadik részlet egy egészen friss felfedezés, amire a filmhíradók mostani kutatása során derült fény: az egyik filmriportban a magyar kultúrtörténet ikonikus alakját, Berzeviczy Albertet sikerült azonosítani, amint március 8-án, a Tudományos Akadémia épülete előtti lépcsőn látható. A kiegyezés korának ismert politikusáról és történészéről, aki egy időben a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak is elnöke volt, ez az egyetlen ismert mozgóképfelvétel. Ennek értékét különösen emeli a filmfelvétel helyszíne, hiszen Berzeviczy ült leghosszabb ideig az idén kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia elnöki székében.
Nemzeti Filmintézet
A száz év előtti március három, filmre vett temetése közül az egyiknek várostörténeti vonatkozása is van. Az egyik első budapesti neonreklám, az Oktogonnál lévő Modiano cigaretta fénycsöves hirdetése szakszerűtlen szerelés miatt 11-én az esti órákban ugyanis kigyulladt, lángba borítva az alatta lévő ház teljes tetőzetét. Az esemény horrorisztikus fordulatokat vett, hiszen a bámészkodók, akik nem voltak hozzászokva ilyenfajta látványosságokhoz, eleinte nem tudták eldönteni, hogy baj történt, vagy ez is része az újfajta hirdetésnek. Amikor egyértelművé vált a tragédia, a bizonytalanul működő telefonközpont miatt csak hosszas késéssel sikerült értesíteni a tűzoltóságot. A négyemeletes ház oltás során leszakadt párkányzata nem csak egy tűzoltó életét követelte, hanem a tömlőket is elvágta, így valóságos rémálommá vált az oltás, amit az összeverődött bámészkodók csak még inkább megnehezítettek.
Nemzeti Filmintézet
Az 1925 márciusi filmhíradóból természetesen a sport sem hiányzott: az ebben a hónapban három focimeccset, egy, a mai M3-as autópálya zuglói bevezető szakaszánál zajló tavaszi ügetőversenyt, valamint egy, a Lágymányos akkor még beépítetlen síkságán rendezett mezei futóversenyt jelentett. Ez utóbbi akkor még annyira kietlen vidék volt, hogy a starthoz álló 275 versenyzőből majdnem mindenki eltévesztette a helyes irányt, és csak öten futottak be a célba. A versenyt ezért a pályabírók döntése alapján megóvták, egy hónappal később pedig egy másik, „egyértelműbb” helyszínen bonyolították le.
Az összeválogatott felvételek itt láthatók:
The post Angyalföldi aranylelet, neonreklám-tűz – ezek a témák tartották lázban száz éve a magyarokat first appeared on 24.hu.