Megjelent a kormány honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló egyes törvények, valamint a számviteli törvény módosításáról. A március 6-ig véleményezhető javaslat bevallott célja, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése.
A salátatörvény tervezete alapján ennek érdekében Nagy Márton tárcája átírna több jogszabályt. Az önkormányzatok pénzügyi stabilitása érdekében módosítanák a
a számvitelről
a Magyarország helyi önkormányzatairól
az államháztartásról
a pénzügyi tranzakciós illetékről
a 2025. évi központi költségvetés megalapozásáról
szóló törvényeket.
Azt írták: az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése – és szükség esetén intézkedés kezdeményezése – kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátásához.
Közérdek, hogy az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén kötelező legyen a költségvetési biztos kirendelése a kincstár elnöke által, a költségvetési biztos pedig jogosult legyen a kincstár elnökének előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni, melyre a költségvetési felügyelő is jogosultságot kap.
A minisztérium bővítené a költségvetési biztos jogosultságait, megállapításait, jelentéseit – az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve – hozzáférhetővé tenné a nyilvánosság számára.
Kiemelt feladatnak tartják az átlátható gazdálkodást. Úgy számoltak, hogy a nagyobb kontroll 31 milliárd forinttal javítaná a büdzsé egyenlegét. Megújítanák az önkormányzati számlavezetés szabályozását. A megyei jogú városok, Budapest és a fővárosi kerületek kötelesek lennének bankjukból az előző évi költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó, a napi működéshez nem szükséges pénzüket a Magyar Államkincstárnak. A törvény több pontja felhatalmazná a kormányt, hogy később rendeletben állapítsa meg a részletszabályokat.
Közben egyre több önkormányzat jelzi, éppen az állam részéről hiányolja az átláthatóságot, hiszen egyáltalán nem nyilvános, miként és mire költi az évről évre megemelt szolidaritási hozzájárulást, illetve azt sem tudni, Nagy Márton mi alapján számolta ki annak összegét. Csepel például jelezte: a kerületre kivetett adó alapján, egy csepeli család minden egyes tagja 15 ezer forinttal többet fizet, mint egy XII. kerületi villa lakója.
The post Önkormányzati pénzek: Nagy Márton nagyot szigorítana first appeared on 24.hu.