A Kormányinfón ezen a héten a 444-nek is volt öt perce néhány kérdést feltenni Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek:
1. Diktátor-e Volodimir Zelenszkij?
Az első kérdésünk az volt, hogy a kormány egyetért-e Donald Trumppal, aki a múlt héten arról posztolt, hogy Ukrajna elnöke egy diktátor. Gulyás azt mondta, „a magyar kormánynak ilyen állásfoglalása nem volt”, és ha a kormánynak valamiről van véleménye, akkor állást foglal, de erről nincsen.
2. Lehet-e Mészáros Lőrinc a magyar Elon Musk?
Az amerikai elnök felkérte az USA, sőt a világ leggazdagabb emberét, hogy eszközöljön óriási leépítéseket az amerikai közszférában, és a feladathoz Elon Musk a színpadon egy láncfűrészt berregtetve hozzá is kezdett.
Megkérdeztük, hogy Orbán Viktor, aki megkülönböztetett tisztelettel és nagy elismeréssel szokott beszélni – az egyébként az üzlettársait, alkalmazottjait, barátait és rokonait is rendre eláruló vagy átverő – Trumpról, esetleg átveszi-e a módszert, és az elszálló költségvetés kiegyensúlyozásáért felkéri-e Magyarország leggazdagabb emberét, Mészáros Lőrincet, hogy Muskhoz hasonlóan építse le az állami bürokráciát. Gulyás azt mondta, nem tud ilyen kormányzati tervről. (Közös pont egyébként, hogy Elon Musk és Mészáros Lőrinc is mérte már magát Mark Zuckerberghez.)
3. A kormány támogatja Milorad Dodikot Bosznia-Hercegovina felszámolásában?
Amíg a magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, addig Washington határozottan elítélte, amiért veszélyezteti a térség biztonságát. Milorad Dodik – akit első fokon egy év letöltendőre ítéltek, és hat évre eltiltottak az elnöki jogkörök gyakorlásától – bejelentette, hogy: „Mától nincs többé Bosznia-Hercegovina!” Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének pedig letartóztatást, kirúgást és megkövezést ígért.
Megkérdeztük, hogy a kormány támogatja-e Milorad Dodikot abban az erőfeszítésében, hogy felszámolja a Magyarország által is elismert Bosznia-Hercegovinát. Gulyás azt mondta: „A kormány azt támogatja, hogy a Balkánon béke és stabilitás legyen, és mielőbbi uniós csatlakozás. És minden olyan lépést, ami ez ellen hat, azt mi rossznak és tévesnek tartunk. És ebből a szempontból az a helytartóság, ami ugye a daytoni megállapodás értelmében működik, és amelynek keretében a daytoni jogköröket gyakorolják, az szerintünk ellentétes ezzel.”
Arról, hogy a béke irányába mutat-e az, hogy az elsőfokú ítélet után a főképviselő megkövezéséről beszélt Dodik, Gulyás azt mondta: „Nem lehet egy folyamatnak az utolsó lépéséhez elmenni, és nem megnézni, hogy mi történik.” Szerinte a külföldről odahelyezett helytartó gyakorolja az állami hatásköröket, és annak ellenére, hogy személyesen jóban van Schmidttel, nehéz azt elérni, hogy ne legyen feszültség, pláne, hogy néhány erősen vitatott döntést is meghozott. Gulyás arra a kérdésre, hogy Schmidt és Dodik közül kit támogat a kormány, Gulyás azt mondta: „A félelem abból adódik, hogy az a mesterségesen létrehozott állam, Bosznia-Hercegovina megmarad-e külföldi befolyás vagy ráhatás nélkül. De ebbe mi nem kívánunk beleszólni, mi úgy gondoljuk, hogy ez a nemzeti szuverenitás része.”
Arról, hogy az USA külügyminisztériuma üdvözölte a Dodik ellen hozott ítéletet, Gulyás azt mondta: „Ebből látszik, hogy most se kellően gyors a változás az amerikai külügyben.”