„A magyar gyülekezési jog szabályozása teljesen világos. Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem” – mondta Gulyás Gergely még 2014-ben, amikor a Pride-ról kérdezték a Parlamentben, ahova akkor még beengedték kérdezni az újságírókat.
„Én helyesnek tartom azt az alkotmányos szabályozást, – független attól, hogy egy rendezvény tetszik vagy nem tetszik, egy demonstrációval egyetértek vagy sem, – ez a jog mindenkit megillet. Ezt az államnak nem csupán tiszteletben kell tartania, hanem biztosítania is kell” – mondta Gulyás, aki akkor még nem miniszterelnökséget vezető miniszter, hanem a parlament egyik alelnöke és frakcióvezető-helyettes volt.
11 évvel később Gulyás Gergely ezzel szemben ma már azt gondolja ugyanerről a rendezvényről, hogy be kell tiltani, mert „a kormánynak a szándéka egyértelműen a gyermekvédelem, és úgy gondoljuk, hogy a belvároson átmasírozó Pride, most, hogy már az amerikai nagykövet nem tudja vezetni, nem kell, hogy az ország ezt eltűrje”.
Gulyás most a kormányinfón úgy fogalmazott, hogy „családos ember a Pride közelébe nem szokott menni, hanem elkerüli”, és kijelentette, hogy a Pride abban a formában, ahogy eddig volt, a jövőben nem lesz, szerinte ezt „a józan ész” indokolja. A „józan ész” egyébként Gulyás szerint egy jogilag létező fogalom, mert minden jogértelmezés azon alapszik, hogy azt józan ítélőképességgel azokat a jogszabályokat alkalmazzuk, amiket a törvényhozás vagy a kormány rendeleti szinten megalkotott.
Szerinte az emiatt történő alaptörvény-módosítás nem sérelmes, de ha az ebből következő jogalkalmazás sérelmes lesz, akkor mindenki számára rendelkezésre áll a jogorvoslat.