Romániában az ügyészség, Boszniában a bíróság lépett fel szerdán az oroszbarát erők ellen igen erőteljesen, annak ellenére, hogy Trump közvetlen környezetéből is kiálltak előzőleg a helyi putyinista figurák mellett.
Míg Romániában Georgescut, az utólag megsemmisített elnökválasztás első fordulójának szélsőjobbos győztesét vonták ki a rendőrök szó szerint a forgalomból, állították falhoz, és vitték be gyanúsítottként kihallgatásra, Boszniában az államalkotó Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) elnökét, Milorad Dodikot ítélték egy év letöltendőre, és tiltották el hat évre az elnöki jogkörök gyakorlásától.
Georguescut a magyar kormánypárt egyelőre nem karolta fel, az 1. forduló után az RMDSZ vele szemben beállt az addig a kampányban sokat csepült ellenfele mögé, igaz, az erdélyi magyar szavazók így is jelentős arányban a szélsőjobbos, vasgárdista nosztalgiákkal operáló románt támogatták a felmérések szerint.
A Trumppal radikálisan újraszabott világpolitikai frontvonalak azonban itt is új pozíciókat teremthetnek. J. D. Vance alelnök pár napja nyilvánosan ment neki Romániának az elnökválasztási eredmények megsemmisítése miatt, az amerikai kormány pedig a háttérben fejt ki állítólag jelentős nyomást, hogy a májusi választásokon engedjék indulni azt a Georgescut, akit a román hatóságok szerint az oroszok tolnak komplex hibrid háborús módszerekkel.
A boszniai szerb Dodik évek óta amerikai és brit szankciós listán van, most mégis Rudy Giulianit, Trump volt ügyvédjét és leharcolt lobbistáját turnéztatták Washingtonból Banja Lukába, hogy kiálljon Dodik mellett egy „Make RS Great Again” (ez a trumpista szlogen boszniai szerbekre adaptálva) sapiban egy különösen érzékeny pillanatban.
Perek, szakadárok, protektorok
Dodik ellen még 2023. augusztusban indult bírósági per, azzal vádolták a boszniai szerb vezetőt, hogy szeparatista törekvésekkel bomlasztja a három államalkotó nemzetből (bosnyák, szerb, horvát) álló Bosznia-Hercegovinát.
Az országot három évtized elteltével is az 1995-ös daytoni egyezmény alapján, lényegében kívülről tartják össze: a bosnyák-horvát föderáció, illetve a Republiksa Srpska nagy önállóságot élvez, megvannak a maguk intézményeik, kormányuk, parlamentjük.
A horvátok is szívesen közelednének jobban Zágrábhoz (nem véletlen, hogy Zoran Milanović horvát államfő is szeret kiállni Dodik és az egyébként persze ősellenség szerbek boszniai jogai mellett), a szerbek pedig Dodik vezetésével a saját függetlenségi programjukat tolják, vagy éppen a nagyszerb álmot folytatva csatlakoznának politikai kitartójukhoz, Vučić Szerbiájához.
Bosznia-Hercegovina így jelentős részben a nemzetközi status quónak köszönheti a jelenlegi formáját, na és annak a különleges jogrendnek, amit a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője testesít meg. Ő akár a boszniai törvényeket is módosíthatja, döntései kötelező érvényűek – így az ország berendezkedése némileg egy felvilágosult protektorátusra emlékeztet.
A főkormányzói tisztséget négy éve az a német Christian Schmidt tölti be, akit a szerbek időnként egyszerűen csak gyarmattartóként emlegetnek. A Dodik elleni per közvetlen oka, hogy a boszniai szerb elnök saját entitásában törvénytelennek nyilvánította Schmidt döntéseit, megszegve ezzel a daytoni békemegállapodást. Dodikék ugyancsak megtagadták, hogy közzétegyék és beiktassák a srebrenicai népirtásra vonatkozó törvénymódosítást (ez az, amiről ENSZ-szavazás is volt, és Magyarország a népirtás emléknapja ellen szavazott), amivel a a vád szerint veszélyeztették Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét.
Újabb politikai menekült jön Budapestre?
A másfél éve zajló perben szerdán még csak az elsőfokú ítélet született meg, melyben a boszniai szerb vezetőt a boisznia-hercegovinai bíróság egyéves letöltendő börtönbüntetésre és az elnökségtől való hatéves eltiltásra ítélte. Dodiknak egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, hiszen ez még nem jogerős döntés, de azt a gyakorlatban később is minden bizonnyal meg fogja úszni: ha kell, bármikor Belgrádba (vagy Gruevszki volt macedón elnökhöz és a PiS bukott miniszterhelyetteséhez, a lengyel Romanowskihoz hasonlóan akár Budapestre) menekülhet, sőt, a mostani ítélet szerint a letöltendőt egy mindössze hatmillió forintnak megfelelő összeg befizetése esetén is megúszhatja.