2019 nyarán Orbán Viktor, hosszú huzadozás és egy maratoni uniós csúcs után, támogatta azt, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen ekkor a német kormány minisztere volt, európai szinten teljesen ismeretlen politikus. A befutó Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője lett volna, ám Orbán a Weberrel korábban zajló harcok miatt elgáncsolta a jelöltségét.
Von der Leyen ötlete a pletykák szerint Emmanuel Macron francia elnöktől jött, de Angela Merkel, aki akkor még Németország kancellárja volt, kifejezetten örült annak, hogy az általa kinevelt Von der Leyen, aki egyben a leghosszabb ideje hivatalban lévő minisztere is volt, Európa új vezetője lehet. Arról is pletykáltak, hogy Orbán beleegyezése kifejezetten fontos volt, hogy megszűnjön a Von der Leyennel szembeni ellenállás. Sőt, a német kereszténydemokrata politikus át sem ment volna az Európai Parlament szavazásán, ha nem támogatja a teljes Fidesz-KDNP-frakció.
JOHANNES EISELE / AFP Angela Merkel kancellárnak gratulál Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székházában a német parlamenti választások után 2013. szeptember 22-én.
Orbán akkor még hétgyerekes kereszténydemokrata családanyaként hivatkozott Ursula von der Leyenre, akit a saját emberének is tartott. A bizottság új elnöke természetesen kárpótolta a magyar miniszterelnököt a politikai támogatásért. Orbán Viktor az új bizottságban kifejezetten fontos és Magyarországnak kézreálló portfóliót szeretett volna kapni: a bővítést.
Utoljára hat évvel korábban, 2013-ban vett fel új tagállamot az Európai Unió, amikor Horvátország huszonnyolcadikként csatlakozott a szövetséghez. Azt viszont látni lehetett, hogy a bővítés elkerülhetetlen, a tagjelöltek száma egyre növekszik, és a tárgyalások jó részét akár egy ötéves ciklus alatt is le lehet vezényelni.
The post Mire mentünk azzal, hogy öt évig magyar biztos irányította az uniós bővítést? first appeared on 24.hu.